Lapszemle, 1932. szeptember
1932-09-14 [1389]
zésen a Ger.n, A2-254/ megjegyzi s hogy Franciaországban már megint kezdetüket vették a szoborleleplezési beszédek I már nincsen szó a érze lgős francia nacionalizmus Maginot lapjaiban szokáso s/monologjairól h hanem a vUágnyilvénossághoz ós Franciaország egykori szövetségeseihez intézett igen ügyes és elővigyázatosan na gformait szózatokról így az angolfrancia emlékmű minap történt felavatása, amelynél a walesi herceg tudvalevően igen barátságos szavakat mondott* hatékonyan jelképezte és hang súlyozta az angol-francia közeledést- Herriot és Bdge amerikai nagykö- ™* m^aiin haazádei azt matatják, hogy a franci a-amerikai v iszony terén «-|flhhT^hqi Á * bogy elmultak azok az idők, amikor egy francia miniszterelnök Amerikában abszolút íélreértésra és visszautasításra talált biztonsági kivánságaival v Ami Meauxban a francia terület védelmének temcsak a Kel" 1 ogg-paktum^ hanam pozitív támogatás által való szükségességéről mondott Amerika hivatalos szónoka s a meglepő határozottság jellegét viseli és folytatja azt a vonalat» amelyet Stimson augusztus e éjén a Kell ogg-pak tűmről tartott fel tünéstkeltő beszédében kezdett meg, - A Frankf„ Ztg* /L3-683/ vezércikke nem akar túlságos jelentőséget tulajdonitani az ilyen ünnepi szónoklatoknak, ámde mégsem akar szótlanul elhaladni « Maanxhan tartot t beszédek felett r amelyeknek szellemi alapja óriási fontossággal bir, Herriot beszédéből világosan csendül ki a francia politikának az a tétele,; hogy a béke szeretet csak a fegyverkezés védelme alatt fejlődhetik ki ós tarthatja font magát- Íz a régi cirkulus ; . emelyben az emberiség ide-oda téved,, amióta felállították a fegyveres béke elméletét,És ez az az akadály , amelyben Genf ben uárxlen kisérlet megbotlik és elesik a leszereléshez való jutás tekintetébe:'" S raesu; beszédek újból alátámasztották ezt az akadályt* Belpoli t ika A birodalmi gyűlésiek gz»pt» mber lg.-é n még a kancellári programn beszéd elmondásának 1 ^h-tősége előtt történt f eloszlatásról a 13.-i