Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-02 [1389]

Magyarország, Benes budapesti arca cimmel a Prágai Magyar Hírlapban /l/ R.Vozáry Aladár hosszabb cikkben foglalkozik Benes külügyminiszternek az Újságban megjelent ismeretes nyilatkozatával és szemére veti az Újságnak, hogy szlovenszkóha és Ruszinszkóba történt kegyes ueengeöése óta bizonyos körülményeknek és vonatkozásoknak jóakaratú elnézésével és teljes elhallgatásával sok olyan csehszlovákkal és főként prágai hírt közöl, amelyek alkalmasak arra, hogy csak jó oldalairól mutassák be Prágát, hogy annyiban, amennyiben Prága érdekeit szolgálják, viszont a felvidéki magyarság életéről soha egyetlen közleménye sem szólott. Benes nyilatkozatában hangoztatta,.hogy elve a teljes nyíltság és őszinteség, ellenben a klsentente tanácskozásai zárt ajtók mellett folynak le, azok határozatait a legféltettebben titkolják, A Benes által hangoztatott szomszédi jóvlszonyra vonatkozóan azt mondja a cikkíró, hogy egész szlovenszkó és Ruszinszkó, sőt még Csehország is azt érzi és szenvedi, hogy igenis épen Benesék voltak azok, akik ennek a természetes, jószomszédi viszony feltételeit fumigálják. Hogy mi volt Benes elgondolása 1921ben a magyar-csehszlovák viszonyról, azt nem tudni, de azóta nagyot változott a világ Benes körül is s csak épen Benes torpant meg 19áles elgondolásánál. Ha pedig megváltozott a világ, akkor módosulni kellett volna a kényszerítő körülmények miatt Benes elgondolásának is. Ágai Béla elfelejtette megkérdezni Benest a csehszlovákiai magyarság helyzetéről. Minket nem tekintett olyan tényezőknek Ágai* Béla, kiknek ügyéről Benest érdemes lett volna megkérdezni. A magyarországi AZ Újságot olvasó közönségnek megtévesztésére, befolyásolni akarására szánták az interjút. Mi csak azt állapitjuk.meg belőle - végzi a cikk - hogy egyre több azoknak a magyarországi lapoknak a száma, amelyek rosszul informáltak, felületesen látók, könnyen