Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-10 [1389]

fegyverkezés, hanem csak a leszerelés irányában lehet szó, A szociális* ta Populaire 8 fejére olvassa a Tempsnak régebbi cikkeit, melyeknak értelme az volt, hogy bizonyos feltételek mellett szó lehetne a német fegyverkezések emeléséről? A Temps most tagadja, hogy cikkeinek ez lett volna az értelme, de ime az angol félhivatalos a Times most ugyanezt a megoldást lehetségesnek tartja, Vagy talán a Times cikkét is félre lehet érteni? Akárhogy is áll a dolog,a szocializmus semmi szin alatt nem hajlandó beleegyezni abba, hogy a német fegyverkezéseket növelj óko Az egyenjogúságot a leszerelésben kell megvalósitani. | l?^mo_tor_szág J^^AJ^^JJÍ^^á.^ J.^át Jcöve^tej^ irja Willia* Martin a_Journal_de J}ineve_6 vezércikkében, a francia lapok iiyenértelmü beállitása nem felel meg a valóságnak, Németország csak azt kivánja, hogy mihelyt egy általános leszerelési egyezmény valósul meg, az az j e^rezmény lépjen a békeszerződés V, katonai fejezetének helyére. A németek esak elvi egyenjogúságot kivannak, nem pedig számbaki egyenlőségeti Ez utóbbit pénzügyi helyzetük sem teszi lehetővé. Mindenki, kivéve Franciaországot de még Franciaországban is 3ckaai elismerik a német követelés jogosságát s Franciaország könnyen izolálódhat, ha szembehelyezkedik minden fegyverkezési egyenjogúság elvével* Szerencsére Herriot nem ezt tette, ő az egyenlőség eszméjét a biztonság eszméjéhez kapcsolta hozzá

s Bgy ilyen összekapcsolása a két kérdésnek azzal az örvendetes eredménnyel is járna, hogy Németország leszerelését < igy mér az összes államok garantálnák, Martin azt is kívánatosnak tartaná, hogy a francia kormány, ha valóban vannak adatai a németek titkos fegyverkezéséről, álljon elő ezekkel, hadlássa meg őket a világ. De ha nincsenek ilyen dokUJSÖJJtumok, akkor szűnjön meg a közvélemény . -)»~§res megmérgezése

u