Lapszemle, 1932. szeptember
1932-09-10 [1389]
dunai államok között nagy elkedvetlenedást keltett** Henry Bérenger 1 szenátor az Agenoe lloonomiqna et Financilre 8 9-ban rámutat arra y hogy \ Anglia Ó3 Franciaország együtt immár mintegy 27 milliárd frankot köl« I csönöztek ki a dunai államoknak,Hogy ez a pénz mikor térül meg^azt senki nem tudja.Gazdasági szempontból ujabb kölcsön nem indokolt^ 1 mert Anglia és Fr«,-ország a danái államokkal vajmi laza gazdasági á kapcsolatokat tart fenn,A dunai államok viszont a francia kontingens rendszer törlését kivanják^s azzal fenyegetódznek,hogy csak igy tudják megfizetni eddigi tartozásaikat.Így a franciák altemativa elé kerültek: vagy törlik a kontingenst*s akkor saját termelési ágaik kerülnek bajba,vagy nem törlik,akkor meg 15 milliáir$uk úszik « Ujabb kölcsönre ésszerűen gondolni sem lehat,más valamit kell talál- i ni 0 - A Journal de Genlve 8 0-ban W-Martin nem sokat vár a stresai konferenciától,nem azért mixika a konferencia nem Genfben ült öszmivel sze s- bár ezt is rosszalja a lokálpatrióta cikkiró,* hanem azért,mar valószínűtlen ,hogy valami ujat tudjon produkálni ez az ujabb tanács- ^ kozás„melyhez hasonlók évek óta folynak eredmőnytelenüleCsak gazda* sági szanálás ós ujabb pénzkölcsön együtt tudná a helyzetet javita— ni,pénz azonban nincs ff seaki sem akar adni,Az agrár-importra szoruló or3zágok £ ,mint Ausztria,jó termése is komplikálja a helyzetemmel/ politikailag sem tisztább mint volt eddig*Pozitiv 9 gyakorlatighatározott ós azonnali eredményt Stresától várni sem szabad,legfelljebb a világgazdasági konferencia előszobájának lehet tekinteni,, A szegedi kommunista pör Ítéletét a azoc 0 Populaire 8„ismertet i Henri Béraud «nak a Petit Parisiea 8 a ós ^bea közölt cikkei Ausztriáról szólnak^riportok ezek Béosről,a hajdani kedólyeB a ma kihalt nagyvárosról-9,-i cikkében a kapucinusok Habsburg-kriptajáró ir»?0renoz~Józsefről azt mendja^hogy é a háború embere volt a ő lett dinasztiája siráaójává B Brpszakos és ravasz uralkodónak mondja,aki népeit egymás ellea játszotta ki e-ttajd arról elmélkedik, élet képe a
