Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-06 [1389]

Középeurópa mezőgazdaságán vámpreferenciákkal csak akkor lehet segitenl, ha az emiitett két országon kivül a legnagyobb agrárpiaccal rendelkező Kémet Birodalom, Itália és esetleg Svájc_és_Franciaország szintén hasonló előnyöket biztosit az agrárországok exportja számára. Bethlen gróf véleménye szerint a megoldás csak kompromisszum utján jöhet létre és abban keresendő, hogy ipari preferenciákat csak kontingensekre kellene biztosítani és pedig olyanokra, amelyek az illető ország összszükségletének csupán bizonyos részére terjednek ki. végeredményben javaslata abban áll, hogy hasonlóan, mint Ottawában egy az egész világra kiterjedő kölcsönös mezőgazdasági és ipari preferenciákkal összekötött gazdasági blokkját tervezték a tagállamoknak. Nekünk is Középeurópa szűkebb területén arra kell törekednünk, hogy egy ilyen gazdasági dokkot hozzunk létre a mezőgazdasági és ipari államok egymást kiegészítő csoportja között. Ugyanakkor azonban lehetővé kell tenni, hogy e blokkon belül az egyes ipari és mezőgazdasági államok között vámuniók jöhessenek létre, amik összhangban állanak a gazdasági koncentráció világáramlatával, sőt annak menetét siettetnék is . A kivitelnél azonoan nem lehet szó sem kényszerről, sem tilalomról. Ilyen kérdést csak tárgyalás utján és egyenrangú félként szemközt álló államok szabad megegyezésével lehet létrehozni, Ha a küszöbönálló stresai konferencia nem ezen az uton keresi a dunai probléma megoldását, akkor nem lesz abban a helyzetben, hogy a mi sorsunkon javíthasson. a Nemzeti Újság vezércikkében helyeselve Bethlen István gróf álláspontját hangsúlyozza, hogy Duna-konföderációba nem hagyjuk magunkat belekényszeríteni s a kisentente gazdasági vezetéséből nem kérünk s hogy az utódállamoknak valamely egységes vámuniójába való szorítása a legfélelmetesebb hiba volna A Magyarság vezércikkében Ajtay József azt mondja, hogy N»*p«f m»mm mm. mm mm mm mm ™*•••>"> _