Lapszemle, 1932. szeptember
1932-09-30 [1389]
masztott. Soha sem kívántuk magunkat ugyanolyan terjeűelemuen felfegyverezni, mint ahogyan ezt Franciaország és más államok teszik. Ml a fegyverkezések kiegyenlítésére, az általános fegyverkezési niveau csökkentése által törekszünk... A gramati beszéd azonban újból azt mutatja, hogy el vannak határozva kétféle mértékkel mérni. Ml elégedjünk meg jogi biztonsági konstrukciókkal, mig más államok emellett rettenetes katonai fegyverkezéseiknek legnagyobb részét akarják megtartani... Igényünket nem utolsó sorban a népszövetségi alapszabályok 8. cikkére alapitjuk, amelyeket ők is idéznek. De mi azt követeljük, hogy annak rendelkezései egyenlő mértékben szóljanak minden állam számára és teljesen lehetetlennek tartjuk, hogy a Népszövetség közösségén belül kétféle jeget alkalmazzanak. Ha a fran cia miniszterelnök arról panaszkodik, hogy gyermekeket az ölés művészetére tanítanak, akkor sehogy sem veszi észre, hogy épen Franciaországon az ifjuság katonai előkészítését évek óta nagyszabású módon üzlk és hogy a "préparation militaire de la jeunesse ! '~ről —> ,1 ™- -ír ™ — mm mrmmm szóló törvényjavaslat a francia hadsereg-reform lényeges alkotórészét képezi, sttől eltekintve, továbbra is minden fiatal franciát, aki erre testileg alkalmas, a fegyverforgatásban kiképeznek. Ezzel szemben megállapítandó, hogy a német ifjúságnak sportszerű edzése a szeptember 15-iki rendelet szerint nem visel semmilyen te*tonai jelleget és csupán a sportszerű továbbképzést és a bajtársi együttélést célozza.Csodálkozással olvastam az adatokat az állitólag olyan lényeges francia hadsereg-csökkentésről..* Talán a leszerelésről tanúskodik az, hogy a francia katonai kiadások hat év alatt 100 százalékkal emelkedtek? A francia tényleges állomány megemlítése megtévesztő, mert a hatalmas hadsereg igazi értéke mozgósítható tartalékaiban rejlik és minden összehasonlítás megtévesztő, amely nem veszi tekintetbe, hogy Németország nem rendel-
