Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-28 [1389]

ni, hogy lemondhat e haderejének egy rónáéról akár biztositókokkkal ue,. eroaitett papirosok ellenerőn - h azoöiali&íta i'opulaire 26,,-bau Le un Blum egyáltalán nem iön zavarba amiatt, hogy Herriot a francia ázo­& * * Í917-ujin/ cialista pártnak a biztonság kérdásóben/üTrőgrait álláspontjára hi~ vatkozott. A biztonságot ugyanis a szocialista fülfogás szerint az áltaIánoa,nemzetközi ellenőrzés alatt álló löszeralés van hivatva el­sősorban megteremteni„ A Figaro 26 nagyon megvan elégedve Herriot beszédével,mert az súlyos elitélése az eddigi gyöngekezii külpolitikának. Csak az a kár, hogy aenek a ro^i politikának az exponensei, mint Maivy ás De Monzie ma is befolynak a kormány politikájára,, A szárazföldi ós a tengeri fegyverkezések azonos eibirásása ellen tiltakozik, az angol xelfogással polunizálva, a Débats 26. A japán-kinai konfliktussal és Mandzsúria üdével foglalko­zik erősen Japán ellenes tendenciával a radikális ISre KouveijLe 26**? ban az olasz emigráns Labriola«A problémának három megoldása lehet­aógen;l 0 / a japán megoldás, fiaalyaek végcélja a fehérek teljes kiszo­ritása a öaendes Óceán mellől.2../ a feldarabolás megoldása. Japán kapná ^andzaurát, Mongoliát s a többi északi kinai tartományokat, a többi hatalom pedig megkapná ami még megmaradt Kinábül 0 bgylátszik Aogliának ez a politikája, mert jelenleg egy az angolok által fel­szerelt és vezetett tibeti hadsereg a kinai Türkésztánt akarja elfog­lalni 0 3.,/ az utolsó megoldás az volna,, ha Japánt megfékeznék, Iíaudbu zsuriát visszaadnák Kínának ós kártóritést fizettetnének vele pusz­v titáeaiért uz első két megoidáa általános háborút jVléntena. Csak a harmadik az egyetlen becsületes megoldás biztositaná a bókét; Magyarország. Utodáilaraokc -tJí^^lJ:í^^^^!l^L. \2?^±JiL° b P 9í3ti távirata

Next

/
Oldalképek
Tartalom