Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-22 [1388]

* v osztrák iaoszeuiie. 4. 19o2. augusztus 22. férfiát. A bánkódás ölte meg őt, nem pedig a munka, amely életszükséglet és életöröm volt számára, mondja a Presse /20/, aki benne a kötelességteljesítés hővét, a minden izében nagy és jó embert és Ausztria reprezentatív alakját parentálja el. A lapok kidomborítják a háború utáni Ausztria sorsának irányításánál elévülhetetlen érdemelt, a Tagblatt/20/ azonban nem hallgatja el ama véleményét, hogy a pártpolitika nem neki való terrénum volt és hogy mennyire eltérítették őt bizonyos párt szempont ok, azt legjobban bizonyltja az is, hogy rábírták a kezdeményező szerepre a Németországgal való vámuniós kísérlethez, amely diplomáciailag rosszul volt előkészítve, és Ausztria számára kétségtelenül kárt jelentett. A rendkívül törekvő, a mindenkor legjobb szándékoktól vezérelt férfi ezt a kudarcot nem tudta kiheverni,és az efölött érzett fájdalom volt bizonyára egyik legfőbb oka annak, hogy a halál őt idő előtt elragadta. A Journal /20/ a parlamentarizmusról adott éles kritikájában emlékezik meg az elhunyt schoberről, akinek helyébe egy Landbünöler fog a parlamentbe beülni, aki természétszerűen a kölcsönt örvénytervezet mellett fog szavazni. Mint érdekes jelenséget emeli kl itt a sorozatok egymásrakövetkezésének szinte törvényszerűségét. Seipel ls halálával mentette meg az osztrák kölcsönügylet sorsát. Az ő egykori politikai ellenfele, Schober elhunytával szinte másodszor azt menti meg/azáltal, hogy utódja egy Landound-párti lesz; majd Így • folytatja: szinte csodálatos véletlen, hogy schober Seipelnek egykor politikai ellenfele, aki - természetesen anélkül, hogy megközelít netté volna seipel személyi kiválóságát - a nagy keresztényszocialista szövetségi kancellárral éveken keresztül legélesebben hadakozott, ez most halálában ugyanazt a szekeret segíti előre, amelyet Seipel irányított és egy szavazathoz juttatja a kormányt.