Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-11 [1388]

is túllépi*" Igy irnak az osztrák koldusról- jegyzi meg a Wr>N*N«mlelőtt az az alamizsnát egyáltalán átvette volna.. Képzelhető,hogy fognak bánni vele azután, majd akkor, ha egy külföldit ültetnek . Ausztria nyakára ellenőrzőnek. Legfőbb ideje volna, hogy az osztrák I önérzet felébredjen " A munkanélküliek száma, mint a lo-i lapok jelentik csekély mértékben, de ismét növekedik | _A_Mussolini_f ilmj^ j ként_régisztralják a_lo-iki_la

i

,ok a wieni olasz követnek a külügy- 1 minisztériumbal tett lépését, aki főkép azt nehezményezte, hogy a i sajtó egyrésze az üggyel kapcsolatban nemcsak az ő személyét aposzfc rofálta sértő módon, de általában becsmérlő tónusban irt a fasclsta Itálláról. A külügyminisztérium részéről a legmesszebbmenő sajnál- » kozásSak adtak kifejezést. A Journal hosszabb jelentésben foglakozik ezzel az esettel és ugy a Mussolini filmmel, szemben a városi \ hu tóság részéről tanúsított magatartást, mint általában a sajtó egy II részének hangját rut hálátlansignak minősíti Itáliával szembenimet - ezt feltűnő nyomással közli - Ausztria sohasem szabadult volna meg jóvátételi kötelezettségétől, ha ennek talaját Itália elő nem késziti. Itália volt ugyancsak az első állam, amely gavallérosan le mondott a háború utáni időkben Ausztriának szállított élelmiszerekéit áai fizetségekről, Különben is Itália egyetlen alkalmat sem szála szí; el, hogy Ausztria mellett és Ausztria érdekeiért sikraszáTL jon és Itália jóindulat 1 barátsága kifejezésre jutott egyebek közöt Lausaruiéban is, ahol megkönnyítette az osztrák kölcsönügy elintézését A wr.N-*N.igyekszik megőrizni az objektivitás látszatát, de mégí erezhető epéskeaéssel jegyzi meg, hogy mindgyakoriabbakká válnak Wienben az olasz közbelépések és tiltakozások. Egyenesen szemtelen hangon kommentálja az esetet az Arb Ztg /io/.