Lapszemle, 1932. augusztus
1932-08-11 [1388]
gadhatóvá tegyeJíindensetre, ame r i ka im.r észről egr jóakaratú gesztus Stirason nyilatkozata a Kellogg-paktum hézagainak pótlására,, de azért az Ü3A még mindig nem akar határozott kötelezettségeket vállalni„Bár a Temps nem akar 3tim3on nyilatkozatából túlzott következtetéseket levonni p azt mégis megaállapithatónak tartja,hogy Amerika továbbra is kooperálni akar a többi nemzettel a nagy problémák ügyeben s hogy Amerika e^y nemzetközi konfliktus esetén nem marad közömböScAz amerikai felfogás figyelemreméltó haladását je- | lenti ez,« A nacionalista Débata 10 B őzzel szemben igyekszik ki- ^ osinyiteni Stiason nyilatkozatának sulyát^iiert az ujabb amerikai értelmezése a Eellogg-paktunnak még mindig csak tanáoskozáaról akar tudni,kötelezni azonban nem akarja Amerikát arra,hogy a paktum megszegése esetén fellép a támadóval szemben 0 Már pedig mindaddig, mig csak ilyen platonikus kötelezettségeket tartalmas; a paktum, szemkitörlós marad osupán^A nemzetközi közvélemény hatóerejében ^ sokat bizni nem lehet,1914,-ben Németországot nem akadályozta me# a közvélemény abban,hogy eklatáns szerződésszegést ne kövessen el Belgium semlegességének megsórtÓ3Ővel a 3 ha a marnei csata meg nem állitotta volna a német hadakatjfólni lehet,hogy a közvélemény belenyugodott volna a német győzelem esetén a bevégzett tónyekbe^Ma is, a közvélemény nagyon is elnéző a német reakcióval szetiben«Na* gyon kell ügyelni arra,hogy a 3timson-nyilatkozatból valahogy ne akarjanak egyesek tőkét kovácsolni a leszerelésre,azzal az ürüggyel « hogy most már a biztonság megnövekedett,-mint az a Times állítja, Lehetséges „hogy 3tim3on maga is,mikor megtette nyilatkozatát,nemcsak a távol-keleti kérdésekre,de a leszerelésre ia gondolt* A latin 9-ben 3t 9 Lauzanne támadja Boraht,aki bár most már hajlandó lenne a hadiadósságokat revideálni.de viszont az adósságkérdést a leszereléssel akarja összekaposoin1,pedig a kettőnek egy-
