Lapszemle, 1932. augusztus
1932-08-10 [1388]
koramuniet ak ügyében Budapesten járt, a "B>pulaire B /8/~ban a francia kormányhoz fordult, hogy lépjen közbe karikásnak az érdekében a magyar kormánynál, longuet cikkében azt hangoztatja, hogy Karikásnak a biroság elé valc állitása a trianoni békeszerződés értőidében jog talán, mert az a bűncselekmény, amiért Kar ikáat felelő safere vonják, Csensz lo rákiénak itélt területen történt és Karikás ugyancsak a békeszerződés érteimében román állampolgár lett • A román kormány pedig a békeszerződéb aláírásával kötelezte magát,, hogy a békeszerződés aláírása előtt történt bűncselekmények miatt senkit sem fog felelősségre vonni és a magyar hatéságok ama intézkedése, hogy Karikást gyorsított biroság elé állítják, a béke szerződés megsértését jelenti, ez ellen podig ugy Franciaország, mint Anglia tiltakozni fog. Longuetnek ezt az érvelését a pozsonyi "A Reggel" és a poz3oCM mm mm w mmm mm «• m nyi n Eíxeő& augusztus G-én lenyomtatja s a "Reggel" külön hangoztatja, hogy a francia szocialista képrieelő Sállal és Pürst érdekében is mindent megkísérelt,hogy a halálos itélet végrehajtását elhárítsa, de nem sikerült s mo3tani közbelépésének különös súlyt ad a "Reg gel" az érint, hogy 10 iguet a helyemen isméit e meg a E agyar országi viszonyokat, a "Hiradó" viszont azt irja, hogy a froncia szociálista képviselő jogi érvelései nem egészen hely tállék, mert Karifcástelsősorbaa nem a régi bűnei, hanem a most elkövetett lazítások miatt fogják felelősségre vonni s ez alél az sem vonhatja ki, ha nem ma* • gyar állampolgár. Ezenkívül hozzáteszi a "Hiradó*, hogy Karikás miatt a francia kormány épp ugy nem fog Magyarország belügyeibe beleavatkozni, mint ahogy nem tette azt a Sallai és Fürst esetében sem* Nyitrán a nyitrai kerületi biroság három évi fegyházra itélte Barta Imre érsekújvári magáit iszttiselőt, akit a flavlik őrétes térrel elkövetett kémkedéssel vádoltak.A biroság bizonyítottnak vet
