Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-01 [1388]

^^

w

' A francia-amerikai kollaboráeló kedvezc kilátásait fejtegeti a «T ernps"* /29/ vezércikke egy kommüniké nyomán, melyet Bdge párisi amerikai nagykövet adott ki Herriotval folytatott beszélgetése után.Már az a tény,hogy e beszélgetést hivatalos kommüniké tárgyává tette, jela annak .jelentőségét* Azt bizonyítja ez,hogy az Uhio kormánya sokon az enw vei kis ér i Franciaország lausannei és genfi politikáját, Edge gesztusa 1 különcsen időszerű, mert rácáfol a per fid manőverekre, melyekkel az oceán két partján ellentéteket akarnak szítani Franciaország és Amerika közötti. Ez azonban még nem jelenti azt, mintha Amerika uj álláspontot akarna máris elfoglalni, csak annyit,hogy Amerika rokonszenvvel nézi a lausannei és genfi eredményeket- ígéret értékével bir a kommünikének az a passzusa, mely szerint ezek az eredmények biztató kilátást nyit* «Mfc egy jövőbeni akt iv francia-amerikai együtt működésre, így meglá szik,hogy a tendenciózus propaganda által megtévesztett amerikai-kö vélemény feszültsége enyhült s helyébe a szolidaritás t data lé >ctt Nagy vivmány ez, mondja a M

Temps«, ha tekintetbe vesszük, hog iau» sannei és a genfi konferenciák előtt Franciaországot diplomáciai Izolálás fenyegette.- Az izolálás helyett Franciaország teljes saóíiáörj tásban van Angliára! és meghitt eszmecserét folytat Amerikával, >';nn .;. a jelentősége a nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából nyilvánvaló - A radikális "Ere N

0

uvelle

M /20/ ugyancsak vezércikkében méltatja nagy örömmel a francia-amerikai közeledésnek ezt az aktusát a azt reme li,hogy az amerikai politika cár is készen áll arra, hogy uj utakra tér jen. Bdge kommünikéje nem htű.M diplomáciai udvar iaskodás, hanem a valóságos helyzetnek a ki fejese £*c amit mutatnak egyébként a *as. hingtonl események is. Ez á tén.5 • jobb bi zor.yi téka amak^hogy i.z — • • • . _ m . /J