Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-06 [1388]

egyenes kihívása a német népnek. A Völk. Beoo. újra foglalkozik a_lausannei_konferenciával s az utána következő idők külpolitikai eseményeivel és azt irja, hogy miután Papén kancellár az európai nagyhatalmaknak megegyezést ajánlott fel fontos politikai problémák tárjyá ban, mint hadisarc, lengyel korridor, fegyverkezés és igy tovább és azt, hogy ezeket a kérdéseket szorosabb körben beszéljék meg, anélkül, hogy a törpe államoknak beleszólásuk legyen, Herriot az ő javaslatát határozottan elutasította. Franciaország célja az volt, hogy uj angol-francia entente-ot hozzon létre, amibe Anglia bele is ment, de csak azzal a feltétellel, hogy Nemetország, Olaszország és talán Belgium is csatlakozhassák. A franciák látva azt, hogy Angolország kitart ezen feltétel mellett,felszőlitották vazallus államaikat, hogy ők is csatlakozzanak. Ugylátszlk, hogy Angliában kimondott külpolitikai irányváltozás áll küszöbön, amely azonban csak az ott£* wai konferencia befejezése után fog nyilvánosság elé kerülni. Magyarország. "Magyar hóhérok

1

* clm alatt Wendel Hermann a Vorwartsben /5/ vezércikkben foglalkozik a budapesti kommunista akasztással és azt mondja, hogy a németországi választások zaja elnyelte annak a magyar kegyetlenségnek a viszhangját, ame] semmiben sem különbözik Sacco és Vanzetti kivégzésétől az Egye sült Államokban. Sehol sincsen oly szigorú tilalom a kommunista pártszervezkedés ellen, és sehol sem büntetik oly kegyetlenséggel a legártatlanabb kommunista tevékenységet, mint Magyarországon, ahol ma statárium van és a bíróságot a hóhér Helyet tesíti. A statáriumot tulajdonképen a biatorbágyi merényié miatt hirdettek ki és bár kiderült, hogy ennek a merényletnek ryif* ORSZÁGOS LEVELI Afl • K szekció