Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-06 [1388]

ségének elnöke és kifejezetten, mint a kereskedők érdekeinek képviselője került be a parlamentbe- Kereskedői körökben annál nagyobb megrökönyödést kelt tehát az a tény, hogy képviselőjük, mintha egyszerre megfeledkezett volna megbízóiról és feladatáról, összefogott a nagynémetekkel és ezekkel együtt a kormány ellen felvetett bizalmatlansági indítvány mellett szavazott. Kereskedői körökben ezekután kijelentik, hogy lehetetlen állapot az, hogy miután a kereskedő világ reprezentánsai röviddel ezelőtt helyesléssel fogadták a kőlcsön-törvényjavaslatot, ugyanennek a szervezetnek az elnöke a parlamentben a kölcsön ellen szavaz. Ez az ügy tehát további érdekes fejleményeket Ígér. A helyzetet illusztrálva a Journák hangsúlyozza, hogy józanul gondolkodó osztrák ember nem vehet komolyan egy olyan parlamentet, ahol az állam és az ország gazdasági életének legfontosabb problémáit lutrimódra kezelik- AZ a körülmény, hogy egy haldoklóban lévő párt, és ez a nagynémet párt, arra vetemedik, hogy a marxista ellenzékiekkel és más frondörökkel összefogva, egy exisztenciállsan fontos gazdasági törvénytervezetet akar elbuktatni, a közvélemény körében, mérhetetlen felháborodást vált ki. Szinte általános az a felfogás, hogy már csak napok kérdése, amikor az egész parlamentet hazaküldik, mert az államhü lakosság és mindenekelőtt a gazc- .ági körök tovább igazán nem nézhetik tétlenül, hogy egy az ország gazdasági életére mélyen kiható kérdést pártpolitikai lutri játék kimenetelétől tesznek függővé. A lakosság szinte magától értetődőnek tartja, hogy a kormány saját felelősségének tudatában minden rendelkezésére :.\\ó eszközzel keresztül viszi a kölcsön-törvényjavaslatot. A polgárság kategorikusan megköveteli, hogy amennyiben a parlament nem tudja, vagy nem akarja a gazdasági - ínyekkel szemben kötelességét teljesíteni, ugy a kormány