Lapszemle, 1932. július

1932-07-28 [1387]

kanélküllség krízisét az elviselhetetlenséglg fokoznák. Ugyancsak igen élesen támadja az Art), ztg. A6/ a Dollfuskormányt és siet leszögezni, hogy az osztrák köztársaság történetében még nem szerepel egy a parlament vezetésére annyira képtelen kormányzat, mint épen a Dollfus dr.-é, Külföld. A genfi leszerelési konferencia első felvonásának befejezését regisztrálják a lapok, amelyek között a Presse /kiö/ vezetőhelyen közölt cikkében nyiltan kijelenti, hogy nagy zavarban volna, ha őszintén válaszolni kellene arra a kérdésre, minő érdemleges eredménnyel zárult a konferenciának eme első ülésszaka. Tagadhatatlanul súlyos feladat hárul a rezolucló megszerkesztőjére, Benes hí dr.-ra, hogy a vélemények, érvek , érzések összegabalyodott és ellentétes tömkelegéből kihámozzon valamit, amivel az érdekelt 60 különféle nemzetiségű delegációk várakozását és óhajalt kielégíthette volna. Próbálkozása nem is sikerült. De azért összehoztak valami kompromisszum-félét, valami félbemaradt töredék-eredményt, amiről viszont mindjárt meglehet állapítani, hogy még csak nem ls szép. A cikk különösen arra helyezi a hangsúlyt, hogy ez a rezolucló amellett, hogy a franciák sincsenek tőle elragadtatva, határozottan csa* lódást váltott ki a németeknél, akik érthetően azzal a jogos kívánsággal és várakozással jöttek Genfbe, hogy beváltássá a győztes hatalmakkal ama Ígéretüket, amelyet a népszövetségi paktum 8.fejezetébe szögeztek le. Ü németek követelésének tengelyét a fegyverkezésnél való egyenjogúság képezi, amely körül a Benes-féle rezolucló csak ólálkodik, mint a macska a forró kása körül, A cikk további részéf ben azután jóformán egyedül IftArarnek adózik elismeréssel, akinek