Lapszemle, 1932. július

1932-07-22 [1387]

szág, Amerika és Anglia között,, amelyéé olykor belevonják Olaszciszágot is. A tanácskozások ura és parancsolója Herrlot - Benes pedig prófétája. "Ganfl katasztrófa" elmen és - Benes. harmadik, osztályú leszerelési temetést koszit elő" alcímen a Germania /18/ élesen kritizál— — — — — — — — — » — — — — — — — — — # ja a Benes-tervet. A német külpolitika oukánát állapítja meg Köln. Volksztg. /19/ abból a tényből, hogy Anglia és Pranciaorsz;'.-: .íémet ország háta mögött köthettek egy bizalmi egyezményt AJLap kifejjti, hogy Anglia és Németország világpolitikai erőviszonyát semmi sem illusztrálja éleseboen, mini az a munka, amelyre a két hatalom figyelme Lausanne után összpontosul ; Anglia Ottawában a uiredalmi történelemnek, egy uj fejezetét nyitja meg - iMémetcr .zágoan pedig a választási harc a belpolitikai nyomorúságot hozza ielszinre . Brüning ellenzéki vezér-< nek a feladata lesz, liogy ' olyan céltudatosan végezze a oelpolitikai helyzet tisztázását, viliit ahogy a külpolitikájáDan a felszaoaditás alapköveit rakta le A Berl. Tagebi. /19/ szerint a franko-brit egyezmény azt mutat ja,_ hogy Angii i _ma ls veszedelmesnek tartja wémet országot. Innét származik a hangsulyozottabb közeledése Franciaországhoz. AZ egyezménnyel a lap szerint egy angol-francia kettős sejt létesült, amely köré egy átszervezett Európának fog kelleni majd csoporj tosulnia, angol és francia dominálás alatt, A lap kétség bevonja, hogy volna egyezmény, amelynek éle ne irányulna valaki ellen. Es Németország ugy érzi, hogy a francia-angol egyezmény éle alapjában o ellene szól. Minthogy Németország mai állapotában mint szövetséges nem jöhet számoa és kooperáló tehetsége is csökkent,a franciaangol összefogás nem lehet számára küiönösebuen kényelmetlen. 10 év^ át próbálta Anglia felé orientálni diplomáciáját, de végre uelefá- j