Lapszemle, 1932. július
1932-07-21 [1387]
elnöknek a Cosmopoiltan clrail folyóiratban az adósság kérdéséről megjelent cikkét veszi, amely az eltörlés ellen foglal ugyan állást, de Igen tanulságos irányjelzőül szolgálhat Európa számára. Cikkének bevezetésében a lap kiemeli, hogy a helyzet egyelőre az, hogy az Európát járó amerikaiak általánosa:.! panaszkodnak az itt tapasztalt Amerika-ellenes hangulatra, ami igen kedvezőtlen reakciót vált ki Amerikában. Elsősorban tehát az Amerika-ellenes mahifesztációkat kell beszüntetni. a Matinban /18/ 3t. Lauzanne élesen kommentálja Hoover elnöknek 3orah_szenátorhoz a lausannei egyezményre vonatkozóan irt levelét. Kifejti, hegy ép olyan jogos ós logikus az adósok szervezkedése, mint a hitelezőké. A Németországban "befagyott" amerikai hitelezők is közös frontba tömörülve állapították meg egységes eljárásukat a német adóssal szemben és senkinek se jutott eszáoe ezen negütközni. Miért ne tehetnék ezt meg az adósok is? A Hoover-levélnél: az amerikai közvélemény presszionálása elleni tiltakozására Lauzanne arra emlékeztet, hogy az amerikai kormány milyen pressziót gyakorolt Franciaországra, amjkor ez nem volt hajlandó a rajtaütésszerűén klmori.xtt lioever-moratoriumnoz hozzájárulni. Ezzel a moratóriummal kezdődött Amerikának az európai rizetések mechanizmusát -zótromboló seavatkozása \mérik'át u rheii ezért a felelősség és a következményeket neki keli viselnie. Lauzanne Hocver gyakori és megre ss sjen gondolatlan iiyilátKoZatait teszi/felelőssé a viiágkriziséri Előmozi Oltotta ezt azz : <l is, hogy kettéválasztotta a jóvátételek és a,: •idősSágok kérdését< A németorss-ági zavar-gáaokró.l részlei-e^en r.feráme!-: az Összes lapok, A kommunista Hummanité /18/ a w-barna pesti:' cim alatt regisztrálja az eseményeket. Zürich város távozásra szólította lei az összes idegen mim-
