Lapszemle, 1932. július

1932-07-19 [1387]

za- vagy állatkfritel ugyanolyon vagy lényegtelenül nagyobb összegben vétetnék fel, mint az osntrák bőr- ragy textiláru-behozatal, azaz 100 | pengő állíttatnék 100 pengővel szembe.. Holott Szterényi szerint a helyes arány 1:3; ennyivel nagyobb ugyanis a gazdasági értéke az iparcikkeknek, mint a mezőgazdaságiaknak. Szterényi szerint a magyar kor mány máris messzebb ment el az engedékenység terén, mint indokolt "1 lett rolna és a most kezdődő tárgyalásókon is előrelátható, hogy el fog menni addig a határig, amely nem jelenti a magyar érdekek feladását, nem rajta fog múlni, ha a megegyezés nem is jöhet létre, Szterényi remélni akarja,hogy Ausztria az utolsó pillanatban meggondolja ma gát és még san kerül szakitásra a sor, mert ez rolna mind a két országnak az érdeke. - i Az "Újság" Fenyő Miksa a GY0SZ szempontjából polemizál Gratz GusztáV vasárnapi oikkével és azt vitatja, hogy G

ratz Gusztávnak ninoB J igaza a kormány gazdasági politikájával szemben hangoztató tt kritikájában. Fenyő szexi nt Magyarország kereskedelempolitikája az autonóm vámtarifa tető alá hozását ól egész 1930-ig, mikor a Arooehi-rendezer komplikálta megállapodásainkat,/mely rendszer már jcrészt osztrák nyo- I másra jött létre/ elég szerenosékezü volt. Élesen szembefordul Gratznak az iparosítási ttttekvések elleni támadásával és bizonyltja,hogy nen a magyar kormány mulasztásából, hanem a osehek és az osztrákok elzárkózáaa következtében és főként a osehek magyargyűlölő külpolitikája miatt jutottunk a mai helyzetbe.-A cikk végső konklúziója az, hogy Ausztria sohasem állitotta, hogy a magyar iparvédő makacsságon múlna a dolog, hanem minig az osztrák agrárérdekek döntötték el a tárgyalások sorsát • E tekintetben hivatkozik Winkler osztrák alkancellár legutóbbi nyilatkozatára is, és figyelmezteti Gratz Gusztávot, hogy kár magyar részről az ipari protekcionizmus vádját emelni a magyar koraázy ellen ilyen kiélesedett konfliktus idején, mert A

usztria könnyen u ma. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K síekcM ^ ~ t