Lapszemle, 1932. július

1932-07-18 [1387]

A francia-brit bizalmi fogadja, A Temps /15-16/ vezéreikke_ a Looarno utáni időknek legje­lentősebb nemzetközi eseményét látja benne. Á sző szoros értelmeden "oizalmi egyezmény" amennyiben erkölcsi.súlyánál fogva újraéleszti az európai problémák megoldásához szükséges bizalmat., A franko-brit egyezmény a gentleman agreementtel és Chamberlain angol pénzügymi­niszternek Germain Liartin francia pénzügyminiszterhez intézett le­velével együtt három olyan okmány, sár jogilag nincs köztük össze­függés, amelyek alkalmasak arra, hogy kidomborítsák Lausanne egész súlyát és az uj szellemet, amely a nemzetközi problémák megoldá­ezentul • sát fogja/dominálni. A i'ranko-űrit egyezmény Lausanne logikus foly­tatása, és a legszebb reményekre jogosít, A félreértések elkerülése végett a Temps hangsúlyozza, hogy az egyezmény konzultatív klauzu­lája koránt sem nyit utat Németország revíziós manővereinek, mert ez a klauzula csak az európai rendű problémákra értendő, a Versailles! szerződésben pedig Európán kívüli hatalmak is érdekelve vannak. Hogy az egyezmény nem irányul egyik natalom ellen sem Kiviláglik abból, hogy a többi hatalmakat csatlakozásra szólítja. A franko-brit egyez­mény magva körül tehát kialakulhat egy hatalmas tényező, amely a Népszövetség szellemében intézheti az európai problémákat. A gentle­man agreement szövegének publikálása, a Temps szerint véget íog vet­ni a körülötte zajló agitációnak, különösen Amerikában , ahol hamis feltevésekből kiindulva egész feleslegesen izgultak, Hiszen az ame­rikai érzékenység iránti kíméletből az adósságok kérdéséről még csak célzás sem történt az agreement be n«. Az Egyesült Államok szabadon dön het és lelkiismerete szerint vállalhatja a felelősséget, de a hite- j lező hatalmak, amelyek a lausannei megállapodások költségeit viselik joguk és kötelességük szerint jártak el. Ez az egyezmény, irja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom