Lapszemle, 1932. július

1932-07-14 [1387]

ben hiveit, lármát csapott sajtójában, hogy veszedelemben van az állam, olaszok, magyarok és bulgárok "ellenséges lánca" fűzi be Jugoszlávlát kívülről és Igyekszik azt megfojtani.. Belül pedig a bolsevizmus, a defetizmus és a szeparatizmus fenyeget, fcsiíkovics lapja a Vreme a Hitlerizmusban fedezte fel "az egészséges nemzeti szellemefés harcra szólította fel "a kipróbált nemzeti harcosoKat" a Vasgárda mellé, a komltácaik közreműködését kérve, mire Kosta Pecsanác életjelt adott magáról. Hogy Zsifkovics már most akart-e ismét hatalomra jutni, arról csak keveset lehetett megtudni, esi pán csak annyi volt megtudható, hogy ugylátszik a Korona akarata volt időt nyerni és a válságot egyelőre az őszig kitolni és igy kompromisszumot választva Szrskics dr.-t nevezte ki miniszterelnökké akiről nem lehet tudni, hogy a nacionalista jugoszláv Gaulusból decentrálista, vagy netán föderatív Paulussá változott-e. A Germánia /12-19X/ bécsi G.I.-levelezője Róma és Belgrác gazdasági közeledéséről ad hirt a június 1-ével életbelépett olaszjugoszláv kereskedelmi pótegyezmény kapcsán és Kramer dr• jugoszi-ív kereskedelemügyi és iparügyi miniszter kijelentéseit ismerteti a politikai ellentétek háttérbe lépéséről. A szlovén Kramer kijelentései mindenesetre figyelemreméltóak és nem kévésbbé figyelemreméltó, az, hogy Franciaországnak a Tardleu-tervre vonatkozó sürgetéseit Jugoszláviában nem nagyon értik meg és hogy Parisban Jugoszláviának a Tardieu-tervvel szemben tanúsított tartózkodását rossznéven vették sőt ama nézetüknek adtak kifejezést, hegy Iuarinkovios,* a franko-jugo szláv szövetség atyja nem eléggé franköfil. Persze nem szabad túlbecsülni politikai kihatásaiban a jugoszláv-olasz gazdasági közeledést mint ahogyan nem kellett túlbecsülni annakidején Baioo belgrádi, látogatását