Lapszemle, 1932. július

1932-07-14 [1387]

Fritz Kern bonni egyetemi tanár a Voss. Ztg.-oan /13-333/ a bizalom újjáéledéséről elmélkedik. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a "reparációs ,! fejezet formális vége a közelbe jutott. Mert sem az érdekelt európai országok valamelyikének belpolitikai erői­től, sem pedig az Amerikai Egyesült Államoktól nem várható az az őrültség, hogy megakadályozzák, a lausannei egyezmény ratifikálá­sát. Annak megjóslása, hogy elegendők-e az erők a háboruelőtti gazdasági rendszerre való visszatérésre, sohasem volt lehetetle­nebb, mint ma, mert helyzetünk messze túlnőtt minden történelmi hasonlaton. Azt az egyet azonban teljes világossággal lehet és kell kimondani: Európa politikai kiengesztelése nélkül minden­esetre lehetetlen a gazdasági helyzet fordulata, AZ európai nem­zetek közötti béke és barátság nélkül minden nap szegényebbek le­szünk, A népeknek és az államoknak igazi felépítő együttélése nél­kül mindnyájan együtt senyvedni fogunk. Középeurópa tartalékainak elfogyasztása által különösen beteg lesz, és Európa nem épülhet fel, ha középdarabja sínylődik. Igen sajnálatos, hogy a francia kormány eddig nem helyezte hatályon kívül a versalllesl szerződés £31. cikkét. Erről a cikkről a legközelebbi időben ismét világosan kell majd beszélni, A hadivét késségről szóló kérdést végre ki kell küszöbölni a népek ereiből, amelyeket megmérgez... De szükséges, hogy németoldalon is megismerjék azokat az okokat, amelyek a be­csületes megértés barátalt Franciaországon nyomják . Franciaország politikai és választói köreiben majdnem általánosan a következő meggyőződés uralkodik:"Franciaország többet tehetne, mint amennyit a németek 1871 után tettek, önként visszalehetne nekik adni Kamerunt és Togot, egy korridor-kompromisszumra lehetne hatni és jóvá lehet­ne hagyni Ausztria csatlakozását. De csakis a német nép ama szilárd és világos jótállása mellett, hogy azután véglegesen meg van elé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom