Lapszemle, 1932. július

1932-07-12 [1387]

szervezését. Igy kapcsolódnak össze Szterényi szerint a gazdasági vonatkozás okban Lausanne várható követ ke an ényei* Ami pedig a politikai jelentőségét illeti Szterényi azt mondja, hogy a békeparancsnk egyre az e ismét hatályát vesztette s ez ujabb reményekkel kecsegtet, mert a mi állásponttakat igazolja; nincs örökéletű szerződés. . A "Magyarság* vezetőn el yen Ajtay József "A béke felé?" oimü vezércikkében azt mondja, hogy a francia kormánynak az az elhatározása, hegy lemond a roppant összegben megszabott német jóvátételről, ha viszont Amerika elengedi Franciaország háborús tartozását joggal tekinthet 6 nagyfontosságú elvi áll ás foglalásnak, mert utat nyit a jáátételi kérdés végleges rendezésére* Viszont ne felejtsük el, hogy az Egy.•illanok vezető köreinek az az egyhangú álláspontja, hogy a jóvátételek és az amerikai háborús követelések rendezés/ének kérdései egymással össze nem kapcsolhatók. Amerika csak abban az esetben hajlandó adósságelengedésre, ha az európai államok véget vetnek a fegyverkezési őrületnek és megteremtik a gazdasági fellendülést biztosító igazi békét. A oikkiró azonban feltételezni sem tudje. hogy Franciaország és szövetségesei belemehessenek a fegyverkezés csökkentésébe mindaddig, amig görcsösen ragaszkodnak a békeszerződések által teremtett kiváltságos hatalmi helyzetükhöz. Önáltatás és hipokrizis lefegyverzésről beszélni a Pári s-környéki békeparancsok módosítása nélkül. A békés kibontakozás hatalmi és pémagyi kulcsa a* zonban kétségtelenül Franciaország kezében van s hogy él-e vele az elsősorban attól függ, hogy vájjon felismeri-e a francia közvélemény hogy a kéryszerbékek távolról sem s zolgált ák Franciaország jól felfo gott érdekét. A Duna.medence politikai és gazdasági szétzüllesztésével utat nyitottak a negyhémet kelet-felé való dunai törekvéseknek. Másodíorban pedig attól függ, hogy vájjon a francia külpolitika megtudja-e találni módját és eszközeit annak a hatalmi egyensúlynak, a-