Lapszemle, 1932. július

1932-07-04 [1387]

kongresszus elhatározta, hogy nyilvános ülésen nem foglalkoznak «gyes államokban élő kisebbségek speciális politikai helyzetével, hanem csak általános kisebbségi kérdésekről tárgyalnak; Ennek ellenére Uile na Rndnioska asszony a Le ngyelorszégban élő ukrán kisebbség helyzetét kezdte fejtegetni, Mivel az elnök nem voit a meg tőle a szót a cseh szlovákiai magyar kisebbségek vezetői is elhatározták, hogy hasonló szellemű nyilatkozatot tesznek. Eszterházy jámos gróf magyar delegátus terjesztette elő ezt a nyilatkozatot* Eszterházy felszólalását Wilfan elnök azonban fér északit ott a, hivatkozva a fentemiitett határozatra, mire a szlovenszkéi lapok közlése szerint nagy botrány tört ki

? a magyar delegátusok tüntetni keaadtek az elnökség ellen. A cseh zsoldban álló pozsonyi «A Reggel" természetesen siót kiélezni a dolgot és azt irja cimirásban, hogy Eszterházy János gróf botrányt okozott a kisebbségek bécsi kongresszusán s a kongresszus elnöke ismételten rendreutasította valótlan állitásai miattt, mire Eszterházy az egész kongresszust sértegette. A pozsonyi "Reggel" ugy akarja értékét és hitelét rontani Eszterházy János gróf felszólalásénak, hogy tudósi t ás óban t öbbek közt azt irja, hogy Eszterházy ilyen kitételeket használt "Disznóság, ez a kongresszus semmi más mint kandi sz no k gyülekezetei", A 'Kassai Újság* és a'prágai -agyar liíxiupP szerint Eszterhá. zy János gróf második felszólalásában vázolta a felvidéki magyar kisebbségek helyzetét, hangsúlyozva, hogy a kisebbségek mindinkább arra a meggyőződésre jutnak, hogy senkitől sem várhatnak segítséget, nincs senki, aki érvényesítené a kisebbségek védelmére hozott szankciókat,a szerződésszegő államokkal szemben': Támadta a Népszövetséget". Érenkint legalább 500 panaszt nyújtanak be a Nemzetek Szövetségéhez, csodálatosképpen a Népszövetség T itk ársága ezidén mindössze 24-et kapott kézhez. Meg kellene állapítani, hol sikkadnak el ezek a panaszok. Ez a rendszer nem alkalmas arra, hogy a kisebbségek és a Népszövetség köz