Lapszemle, 1932. július

1932-07-04 [1387]

A lausannei konferencián, illetve az ottani megbeszéléseken felmerült javaslatokról hosszabb-rövidebb tudósításokat- közölnek a lapok. A DAZ. /2-303/ lausannei kaiüntudósitása_szerint_a tárgyalások centrális vitás_pontja az Amerika-záradék marad., amely eredeti formájában ugy hangzott, hogy a Németországgal esetleg megkötött "jóvátételi egyezmény" tárgytalan maradna, ha a szövetsége- I sek és az ugyesült Államok között nem jönne létre megegyezés. Ezen a formulán még az ellenféllel való mindennemű eszmecsere is meghiúsult. A másik oldalon a fejlődés legalább is az Amerika-formula gyengítésének irányába vezet. Kezdettől fogva valószínűnek látszott, hogy az angolok, akik a francia gondolatmenetet előbb olyan--élénken, támogatták, nem járhatták végig az utat Franciaországgal. Tényleg az angolok ugy nyilatkoztak, hogy egész erejüket latba fognák hogy elérjék az egyesült Államoktól az adósságtörlést és hogy az esetben, ha ez nem történne meg, erőt gyüjtenének arra, hogy N metországnak elviselhető részesedés jusson a még Amerikának fizetendő összegek viseléséből. A DAZ. /3-305/ június 6-lki lausannei távirata jelenti, hogy Herrlot délben azt közölte a francia sajtóval hogy a német válasz egyenlő az elutasítással. Herrlot az 1871-iki német-francia béke-tárgyalásokra emlékeztetett. Midőn akkoriban azt mondták, hogy Franciaország az összeget nem képes fizetni Bismárk ezt válaszolta:" C'est á vous, Messleurs!" Bonnet Francia delegátus Németország rosszakaratáról beszélt. A tudósítónak egy további távirata arról számol be, hogy *-án délben a német külügyi:;! Donaldhoz_ment. AZ eddig ismeretes javaslatról a német delegátus^': teljes határozottan azt állítják, hogy ez a legkomolyabb javasat, amelyet valaha tettek nekik, kijelentik, hogy a javaslat, mint olyan