Lapszemle, 1932. július
1932-07-28 [1387]
nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Washingtonban és Moszkvában nincsenek teljesen megnyugodva a paktum tendenciái felett. Sokkal melegebben kommentálja Németország^csatlakozását_a ^L^e_Z ürch^_z t g L _/26/ berlini tudósítója, aki a nemzetközi atmoszféra javulását várja attól, örvendetes eseménynek tartja már azért is, m mert ugyanekkor Borah szenátor rádió-beszéde eloszlatja az aggodalmakat, melyek Németországban a gentlemans agreeinenttel kapcsolatban keletkeztek. Papén kancellár londoni tapogatózásai folyamán meggyőződhetett arról, hogy Németországnak a paktum köcési módja felett való felháborodása alaptalan volt. Aki a lausannei konferenciát közelből figyelhette, elejétől fogva láthatta, hogy a bizalmi paktum • nem irányul sem az európai szolidaritás, sem Németország ellen. Hiszen elképzelhetetlen lett volna, hogy Anglia máról-holnapra megváltoztassa politikájának alapelveit. Herriotot is félreismeri az , aki egy európai intrikust lát benne. A két hatalom azért kötötte meg a paktumot németország tudta nélkül, mert Németország az egyenjogúsági és a dlskrlmlnációi; kérdéseinek feltételéhez kötötte volna a megegyezést, holott Anglia szerint a paktum előfeltétele épen a dlskriminációk elliminálása volt. A Neue zürch. Ztg. szerint tévedés az is, hogy Herriot a paktumot a satus quo fenntartási eszközének tekinti. Amilyen hajthatatlannak mutatkozott a francia miniszterelnök az ultimátumszerű követelésekkel szemben, épen olyan konszlliáns volt, ha * a szemben álló félnél megegyezési hajlandóságot látott. A bizalmi paktum nem jelenfuj korszakot", írja a lap, de a német csatlakozás kihúzza annak méregfogát, A német közvélemény most már talán feltscEri, hogy Olaszország helyesebben ítélte meg a helyzetet, amikor azonnal csatlakozott a paktumhoz.
