Lapszemle, 1932. június

1932-06-11 [1386]

Külpolitika. Herriot kormánynyilatkozata a Kreuz ztg- /9-159/ külpolitikai hetiszemléje szerint azt mutatja, hogy Franciaország külpolitikai iránya a régi maradt. Olyan hangok, mint Vlctor Marguaritte kijelentései a radikális "La République'-ben, aki a német egyenjogúság mellett szállt sikra, a francia nép mentalitásánál fogva a pasztában elhangzótt szavak maradnak. Franciaországnak Lengyelországhoz való viszonyában sem fog Herriot alatt semmi sem változni. A nemzeti koncentráció német kormánya ugy Genfben, valamint Lausanneban súlyos feladat elé látja állítva magát, AZ a viszhang, amelyet az uj kormány talált a nemzetközi sajtóban, félreérthetetlenül azt bizonyltja, hogy Németországnak Franciaország élesebb ellenfeleskedésével kell számolni, és nem egészen alaptalan az a félelem ls, hogy a brit kormány ls újból a francia vizek felé evez. Annál inkább kell mostan Genf és Lausanne számára szövetségesekért körülnézni és közös frontot alakítani a francia hegemonlálls törekvések, Franciaország megfőjtási szándékai ellen, A Franciaország mögött való hiábavaló utánaszaladás politikájától, az eddigi megegyezési és teljesítési politikától való elfordulás lesz az uj német kormány egyik legfontosabb feladata. Csak Franciaország ellen képes Németország céljait keresztülvinni. Itt legnagyobb jelentőséggel_bir, hogy a ; minap ülaszcrszág_Grandi utján ujabb eloretörésre_vállalkozott aaa tarthatatlan állapotok leküzdésének irányában, amelyekoen Európa Versailles által és a francia politika nyakassága által van. Grandi hadüzenete a francia fegyverkezési politika ellen, a német vallási törekvések elismerése, a francia Dunatervek elvetése, a német követelések és célok tetterős támogatását- jelentik, A német politikának nem szabad elzárkóznia Glaszo^r^^erőteljes felhívásától. *