Lapszemle, 1932. június

1932-06-11 [1386]

Auer Pálnak a "?estcr Lloyd*" május 12.-i számában ismertetett előadása alapján pedig azt mutatja ki a cikkíró*, hogy a dunai államok agrártermékeinek t ulnyomórésze elhelyezésre találhatna egy dunai rendszerben, sőt egyes o ikkekben még hiány mutatkozna* - Azt pedig, hogy a német ipari e portot a francia terv nem fenyegetné, a oikkirő többek között azzal bizonyltja be, hogy Kémet ország annyira nem fél a dunai államokban a eseh és osztrák ipar versenyét 6L

9 hogy a dunai agrárállamoknak hajlandó az agrártermékekre nagy preferenciát adni s ellenszolgáltatás gyanánt csak egészen enyhe ipari vám-mérséklést kér, azt is ugy, hogy a legtöbb kedvezmény elve alapjen megmaradva, voltaképpen a Németországgal versenyző többi iparállam is élvezné. Annyira biztoa fka németek a maguk iparának fölényében, hogy még preferenciát sem kérnek a naguk szénára külön, mint azt a német-román szerződés is mutatta* Egyébként a cseh és osztrák ipar főleg olyan cikkeket gyárt .melyekben a németipar alig érdekelt* Minent Összevéve tehát Németország, nk csak hasznot jelentene, nem pedig veszedelmet a dunai terv* Korányi bárdnak a képviselőház költségvetési vitájában a kül• •« • mmm m m m m m m ** m m m mm m mm mmm földi bitelek kérdésér61 tett nyilatkozatét /egyoldalú intézkedések/ az "Oeuvre" /9/ röviden ismerteti,* JL "Figaro" /9/ vezércikkében reméli, hogy Herriot nem szándékozik Ausztriának ujabb kölcsönt nyújtani.George8 Roux a"Notre Tempe"június 5.-1 szénában & dunai prob lémével foglakozik. Rámutat a békeszerződések áltá teremtett egészségtelen helyzetre, sajnálja, hogy a hajdani Monarchia hA yre állit ás ár ól ma már nem lehet szó, mert senkiaek sem kellene* Egyes franciák a dunai problémát ugy akarnák megoldani, hogy Ausztriát és M

agyRrországat a kisen tente-rendszerbe szeretnék bele kényszer iteni. A kis en tente azon ban csak diplomáciai harceszköz, melynek eddig egyetlen hatása csak az volt, hogy két táborra osztotta Középourópát és fegyverkezési versenyt