Lapszemle, 1932. június

1932-06-06 [1386]

reláthatóak voltak is , de meg kell mondania, hogy senklsem gondolta volna, hogy ilyen nagy mértékben képeznek akadályozó körülményt. Az egyik a francia-részről állandóan hangoztatott biztonság kérdése, a másik pedig a német-részről előtérbe tolt az az elv, hogy a fegyverkezés terén ls egyenlő jogok biztosíttassanak minden állam számára. A biztonság kérdését a francia delegáció ezúttal egy olyan tervezet alá bujtatva prezentálta, amely tervezet egy nemzetközi haderőt akart a Nemzetek szövetsége rendelkezésére bocsátani. Beszéde további részében határozottan szembeszáll ezzel a tervvel hangsúlyozva, hogy szinte fölösleges részleteiben is illusztrálni, mennyire ellenkezik a leszerelés gondolatával az a terv, amely egy nemzetközi szárazföldi hadsereget, tengeri flottát és légi erőt akar egy úgynevezett nemzetközi közösség szervévé tenni. Ezt a gondolatot Itália sohasem teheti magáévá, de ugyvéll, hogy ebben a formájában az érdekelt nagy és kisebb államok többsége is ezen a véleményen van. Lehetetlen ezt a tervet ugy beadni, mint amely előmozdítaná a fegyverkezés korlátozását, hanem legfeljebb azt lehetne mondani róla, hogy olyan methódus akar lenni, amely a háború veszélyét a háború eszközével akarja elnyomni, ami véleménye szerint nem nagyon szolgálná a biztonság ügyét és még sokkal kevésDbé a békegondolatot. Egyetlen mód van csak véleménye szerint, hogy az országok mindegyike szolgálja a nemzetek szövetsége ügyét, Illetve annak presztízsét növelje és ez a mód a fegyverkezések csökkentése, illetve korlátozása. Csakis akkor, ha az egyes államok fegyverkezéseiket a minimumra redukálták, akkor lehet remélni, hogy kiküszöbölődnek a kölcsönös gyanakvások és félelmek és a Nemzetek Szövetsége csak akkor léphet közbe hathatósa:! egy esetleges megtámadás közös visszautasítására, amely a népszövetségi paktum S. pontjában részletesen körvonalazva van. igazat ad az egyik felORSZÁGOS LEVfoTir 0 KI J