Lapszemle, 1932. június

1932-06-06 [1386]

hisz az e fajt a t ervek komolyságában, de jellemzőnek tartja, hogyne- j met részrőlilyen abszurd terveket szőnek, - Nem akar elmaradnia a szocialista lap mögött a nec ionalista-royalista "Action Franc." /4/ sem| amely egyrészt p

apent a Vatikán emberének állit ja be, másrészt azt ál * lit ja, hogy Papén jóbarát ja sehleicherrel együtt a berlini francia nagykövetnek, Francois Ponsetnek. Francois Ponset Sehleicherrel együtt a következőket szeretne,bizalmas kijelentései szerint?. Hogy ^ranciaor s zág hagyja magára Lengyelországot, járuljon hozzá az Anschlusshoz, engedjen a fegyverkezési kérdésben, adjon néhány milliárd kölcsönt Né* met országnak, sőt szövetkezzen katonailag Németországgal a bolsevizmus ellett* Hindenburg, amikor Papent kinevezte, voltaképpen a francia nagykövetnek akart ke evében járni s ezt mondta el Hoesch párisi német nagykövet a minap ^erriotnak- Grandi szenátusi beszédét a »Temps

H /5/romai levelezője nem valami kedvezően kommentálja. Kiemeli, hogy Grandi eddigi beszédeitől eltérően, mostani beszédének hangja főleg Franciaországgal szemben eg • általán nem volt konciliáns * Ami az olasz terjeszkedési törekvéseket illat i, tudni kellene voltaképpen mit akar Olaszország. Mert ha t ulnépessége számára letelepedésre alkalmas területeket keres, ugy Franciaország afrikai gyarmatai e szempontból nem jöhetnek számit ásba,mert nem alkabasak arra, hogy ujabb jelentős európai lakaságot felvegyenek, tfrgfeijebb a Kenja-fennsik és a Tanganyika környéke alkalmas taraiét még további kolónia ác icra,ezek a területek azonban nem francia birtokok. - A »Temps» /4/ különben három csillaggal jelölt név aláírás nélkül, igen komoly hangú cikkben tárgyalta a frenoia-olasz viszony problémáját* A cikkíró nem hajlandó elismerni azt, hogy Olaszországgal a békeszerződésekben igazságtalanul bántak volna el. A háború alatt. 1915."i londoni és 1917.-i salnt-jean-de-mauriennei paktumok végrahaj-