Lapszemle, 1932. június

1932-06-30 [1386]

vetkezőkben jLűézl: "A német kormánynak állítólag az a széndéka, nogy egyszerűen Jpjiásttiuj^ _e_gy_ J&^JLJÍ£2^J!$& Hány százalékkal? Rzt a hitelezők bizonyára majd annakidején fogják megtudni. Egyelőre kimondatott: Az áruk árainak esése arányában. Egy_ Ilyen_JLölrejcvés_ JASAZJÜ^.A

e

A

n

AAA^eX^A^A^

1

.* Ez legalább következetes, nem ismeri el a magántulajdont és ennélfog•a az adósságokat sem* DeHa a német szándékról szóló jelentést igaz, akkor Itt egy kormány egyszerűen tiszta önkénnyel akarná megszegni a jogot. Mert nem az adós helyzete .határozná meg vájjon tud-e és menynyit képes fiietni, hanem a kormány tenné ezt meg. Kérdezzük, hogy mi köze egy kormánynak ahhoz, hogy valamely adós tud-e fizetni, vagy sem? Itt a csöd vagy a kiegyezési eljárás a helyes ut, nem magas kéztől származó Intézkedés, amely egy kalap alá veszi a jó és a rossz adóst. Már az a tény egymagában, hogy még osak ilyen dologra való gondolat is felmerülhet,jellemző arra a szellemi állapotra, amely most a világot uralni látszik: A jog előtt való tisztelet elvesztése. Ef-óppen a egfontosabb oka az uralküdó bizalmatlanságnak. Nem lehetséges tar- i •• tós talpraállás, amig ez a mentalitás nem tűnik el és a bizalom nem tér ismét vissza. 5gyjnl_c§ö&_a_ka_pli;ajIzwsb&XLmini.*.gaZ&33Í&1 á^laj)c í ok_ kor rekt ly uma_ hé 1 k ülj2_zhg t e t leii. A kollektív csőd ugy Jó adósok sáámára, akik még fizetni tudnak, valamint fi Betésképtelenek számára is érvényes. Ha a bizalom valaha visszatér, évekig tartana, amig a tőkés a tőkéjét ismét egy Ilyen országban merészelné elhelyezni,akár milyen jónak látszék is az adós." á-_l?Í»§í_S^fiy5tjsígőjLMunJöMzottsága- amely több mint egy évtized óta harcol a háborús vétkesség vádja ellen, június *8-án mint a versaillesi békeszerződés aláírásának évfordulóján gyűlést tan ott, a birodalmi gyűlés palotájában, ahol a politikai pártok képORSZÁGOS LEVÉLTÁP Kszekció JIZ3