Lapszemle, 1932. május
1932-05-19 [1385]
; Románia nem tud kölcsönt kapni" felírású és bukaresti táviratában a Völk. Beob, /18-ló9/ jelenti, hogy Rist francia pénzügyi szakértő feladatát befejezettnek tekintik. A kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy sem Franciaország, sem valamely más ország belátható időn beiül nem fogja rendelkezésére bocsátani az országnak az állam sürgős szükségletei számára szükséges 10 milliárd leire rugó kölcsönt Ennélfogva beható pénzügyi intézkedésekkel kell számolni, amelyek előreláthatólag teljesen meglepetésszerűen fognak életbelépni. Ugylátszik, hogy a kormány most már nem táplál aggályokat aziránt, hogy belemenjen a német preferenciális javaslatokja. A_kisentente belgrádi l^onferenciájáról_kiadot kéjéről a Voss. ztg. /17-<,Ú5/ belgrádi tudósítójának inkább az a benyomása, hogy a három külügyminiszter kételkedik nemzetközi akciók és konferenciák sikerében és orvossá^ui_a_kisentente államának szükebb tömörülését gazűaság1_tekintetoen_is szükségesnek tartja» A Germania /17-lo6/ a belgrádi kommünikéből azt veszi ki, hogy nincsen telje s _ös^iang_a_kisontentebán,, párisi távirata alapján pedig megállapítja, hogy Franciaországban nincsenek megelégedve a kisentente belgrádi konferenciájának lefolyásával "Mit akar JUKOszláv ja? " elmen a Deutsche Tagesztg. /18lo7/ belgrádi távirata megerősíti azt a hírt, hogy Jugoszlávia külön tárgyalásokat kivan Németországgal a hadi sarcokról., A berlini jugoszláv követség megbízást kapott, hogy e tekintetűén érintkezésbe lépjen a német birodalmi kormánnyal, belgrádi gazdasági körökben Jugoszláviának ez az eljárása nagy feltűnést kellett. Általánosan az a felfogás, hogy Jugoszlávia a Berlinnél való különtárgyal ás ok utján nvomást kivan gya korolni FranciaorszHPrn, norv mpghosszabbittasséka rövidlejáratú francia hitel, illetve, hogy nj pénzsegítséget kapjon.
