Lapszemle, 1932. május

1932-05-14 [1385]

Abszurdum azt hinni, hogy a leszerelési és jóvátételi követelések után Németország majd teljesen megelégszik és őszintén hajlandó lesz kooperálni a többi állammal. Hiszen ezek csak az első céljai a német külpolitikának. Ha ezeket elérte, jönnek utána sorba: keleti határok revíziója, D&nzig, ^emel, Szilézia, az Anschluss, gyarmati követelések stb., tehát a békeszerződések rendszeres lerombolása. Ez csak a legsúlyosabb bonyodalmakra vezethet. - A Débats 13 szerint Brüning valóságos ultimátumot intézett Franciaországhoz, s hivatalosan széttépte a békeszerződést. Eddigi követelései csak a kezdetet jelenti, majd jönnek utána a területi követelesek. Persze a németek biznak a francia szocialisták támogatásában is. Addig érveljek a pacifisták folyton:, azzal hogy a józan német elemeknek a pozícióját külpolitikai konqesszlokkal kell megerősíteni, amig Íme most már senki sem józan Németországban.- Pertinax az Echo 2-ben utasítja viszsza a német kancellár jóvátételi és leszerelési követelését, A leszerelési egyenjogúság követelését Pertinax ezúttal azzal intézi el, hogy erről csak a békeszerződés bevezetésében van szó, már pedig a szerződések bevezetésének jogi érvénye nincs. A jóvátételi kérdés Franciaország és Kémetország között erő és akarat kérdése, Pertinax Herrlothoz mint az uj parlamenti többség vezéréhez fordul, s azt kérdezi tőle, hogy engedni fogja-e, hogy a német kormány nemzetközi kötelezettségeit egyszerűen igy megtagadja. A_lausannei_konferenciába Temps 12 londoni tudó-