Lapszemle, 1932. május

1932-05-13 [1385]

válságot és a munkanélküliséget eltüntetik, Ka ez nem tör­ténik meg, ugy a német politika mindinkább radikális irány­ba terelődik, azonfölul még az Anschluss is megvalósul. Az Oeuvre II közli, Curti^vQlt_,nsmet_külügy.mini£&~ ter nyilatkozatát t _mely|jen„ a nem­rég közzétett levél kapcsán ellene megindult francia vádas­kodásokkal szerűben. A levélkén szereplő M finassieren" csak azt akarja jelenteni, hogy Stresemann igyekezett kikerülni azt, nogy Németország nyütan szembekerüljön- Franciaország­gal. A stresemanni politika abban állott, nogy hagyta az időt dolgozni és a problémákat főkről-fokra vette elő. A bé­keszerződést Stresemann sohasem tekintette véglegesnek, de viszont Briand maga is elismerte stresemannal és Curtiussal folytatott tanácskozásai során, hogy a versalllesi szerző­dés nem maradhat örökéletű. Stresemann irtózott a háborútól s ma sincs egy német sem aki, Eiszászlotharingia miatt haj­landó volna háborút kezdeni. Még a Hitler-párt sem.vitatja hivatalosan a locarnoí szerződést. Pertinax az JLcjio 11-ben kesernyés gúnnyal teszi szóvá, hogy milyen Jíevjsset „ér „as jigxne„ve_se11 „ne_mzj9tk.ölzX szj^y_dari_tá^, ^öxö^oxsjaág. erre a szolidaritásra számított, amikor hallgatott azokra a népszövetségi és angol meg ameri­kai szakértőkre, akik azt tanácsolták, hogy valutafedezet gyanánt arany helyett aranyértékü valutát gyűjtsön. így is tett. Most aztán Anglia letért az aranyalapról, Görögországot emiatt súlyos veszteség érte, de azért szorult helyzetében nem 'kap sehonnan segítséget, hogy szanálja magát- Más

Next

/
Oldalképek
Tartalom