Lapszemle, 1932. május

1932-05-12 [1385]

grázl hírek mondják, hogy a jugoszláv határőrség szigorú < ellenőrzése dacára négy szökevény szökött át Ausztriába. Ugyhlrllk, hogy a zágrábi és marburgl helyőrség tisztjei lázadást kíséreltek meg, melyet azonban feljelentés folytán meghiúsítottak, több tisztet és altisztet lefogtak és Belgrádba vittek stb. J&£JÜX§3- £iuü? fi§LS_ Iranc J_a_ il'é_ 1*1411 rop a? _c_im_ alatt /:2?&1S)13- JÉ J.&£Lá_sj/_ \ özépejur ópai_ rJ,po r t sor o zatp t^ Je l ente te tt_ mg* A könyvből mutatót közöl az Ere_Npuyelle 10. A szemelvény jellemző az Író tendenciájára, Ruszlnszkóról ir Chabannes ur, aki ugy érzi, hogy ha az ember Prágát elhagyja máris Ázsiában van. Ungváron legalább is ázsiai hangulatot érez, amiben nem kis része van az Író által különben nem tul rokonszenvesnek kezelt és emlegetett sok pajeszes zsidónak. Ezek a szidok ma még csak Ungváron kereskednek, néhány év vagy generáció múlva már Parisban fognak üzletet nyitni. Közben megjegyzi az Író, hogy az ungvári nagyszállóban ahol megszállt valamikor a magyar urak tivornyáztak és rendeztek orgiákat orosz kisleányokkal, francia pezsgő mellett. X^JiFJL^JL^tóí ^taJJLs^t4Xá.t„ Is ad az Író Ruszlnszkóról: 400 ezer orosz, 100 ezer zsidó, 60 ezer magyar mellett 40 ezer cseh és tót hivatalnok él ebben a tartományban, melynek kormányzója orosz. A rutánföldi civilizáció gyarmatosításhoz hasonlít. Az ungvári cigány negyedben.is járt, itt találja meg a magyar uralom utolsó nyomalt a cigányokat, akik mind magyar irredentlsták. A magyarokhoz való ragaszkodásukat az Író a cigányzenével magyarázza. Ami a zsidóságot Illeti, *jár