Lapszemle, 1932. május

1932-05-07 [1385]

a feltételek, amelyeket a szovjet kormány most felajánl nekik, aza- j mukra e if cgadhatatlanok. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara innsbrucki konferenciája I eredményének jelentőségéről Dr. Franz Heuter cikkezik a Ge mániában /5-125/, különösen azt emelve ki, bogy a konferencia a diaia.. i ... 1 mát Lisztán gazdasági szempontokból lett volna hivatva tárgyalni, de namarosan kiderült, hogy politikai beállítások és menetlevelek nem csekély szerepet játszottak. A különböző delegációk első kijelentései már beoizonyitották, hogy Románia, Magyarország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Lengyelország képviselői többé-kevésbbé po- i litikailag messzemenően le voltak kötve, A velük folytatott magánbeszélgetésekben meg lehetett állapítani, hogy legalábo is a csehszlovák, a jugoszláv és a magyar delegátusok nyíltan bevallották, hogy a Tardieu-tervet nem tekintik gazdaságilag kielégítő megöl- j dásnak, hogy azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt hivatalosan mondják. Máskülönben sem lehetett szó ezeknek az országoknak egységes frontjáról. A románok mellett a magyarok voltak a Duna-konföderáció legbuzgóbb szószólói, akiknek fődelegátusai • Gratz szk. miniszter és mindenekelőtt Hantos szk. államtitkár persze egyénileg különösen erősen rokonszenveznek vele. Tárgyi érveiket! elsősorban a német mezőgazdaság jelenlevő képviselője Kayssrllng gróf alaposan megtépázta. A cikkíró az egyes országok álláspontjának ismertetése után azt mondja, hogy mindent összevéve Innsbruckban azt a benyomást lehetett nyerni, hogy a német javaslatok irányáoan fekvő intézkedések keresztülvitelének kilátásúi nem roszr szak és hogy a Tardieu-terv legalább is eredeti formájában legfeljebb a legerősebb politikai nyomás alatt lenne megvalósítható, gyakorlatilag azonban már nem is jön tekintetbe, miután már Paul