Lapszemle, 1932. május

1932-05-06 [1385]

ügyi tárca kamarai diszkussziójának folytatásáról a 4-iki lapok számolnak be. Verga képviselő különösen a tunisi olaszság hely: e­tővel foglalkozott és rávilágítani igyekezett azokra a kátrányokra amelyek az 1896-os olasz-francia konvencióból az északafrikai francia gyarmatterületen élő nagyszámú olaszságra haramiának, uavid képviselő a koloniális mandátumok ügyét tette bírálat tár­gyává hangsúlyozva, hogy senkisem vonhatja kétségbe Itáliának ama jogát, hogy a gyarmatok elosztásának, illetve a koloniális manaá* tumoknak ügyei iránt állandóan érdeklődjék, wem szabad ugyani3 elfelejteni, hogy Itália nagyhatalmi volta dacára sem kapott sem­mit a volt német gyarmatokból, amelyet többi szövetségesei egy­más között szépen elosztogattak és ezzel szinte azt a látszatot keltik, mintha Itáliának nem volna érdeme a közös győzelem Kiví­vásában. Itália tehát teljes joggal követelheti, hogy tekintet­tel legyenek ama ér .dekelre és igényeire, amelyeket eddig elvitat­tak tőle. amikor ml a szerződések revízióját kívánjuk - mondotta a képviselő - ezt tesszük azért, mert a nemzetközi igazságérzet késztet bennünket erre- hangsúlyozza, hogy Franciaország és Anglia határozottan megsértették a paktum *£• paragrafusát azzal,ahogyan saját éraekeik egyoldalú szemmeltartásával máris megváltóztattak a szerződéseket és a koloniális mandátumokra vonatkozó megállapo­dásokat. Rátért ezután a dunamenti államok helyzetét rendezni ki­vánó francia tervezetre, amivel kapcsolatban megjegyzi, hogy Itá­lia az a nemzet, amely legközvetlenebbül van érdekelve a szóban­forgó dunamenti terület rendezésénél és felveti azt a kérdést, vájjon a francia tervezetnek tényleg az-e a célja, hogy komolyan segítsen a dunamenti államokon, vagy pedig csupán messzebbmer;.', politikai szándékok . Itália már őszintén bizonyítékát szolgál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom