Lapszemle, 1932. május
1932-05-06 [1385]
szagban és Auszt riában, valamint Németországban erős agr árprotekc io» nleta irányzat keletkezett és hamarosan nyilírái*aló lett, hogy ezekben az országokban a kapitalista rendet szocialista metódusokkal nem lehet fenntartani.. Jött aztán az agrárkrízis, az agrárállamok keVeeebb Iparcikket vásároltak. Ausztria, Csehország és Németország ipari exportja csökkent és igy jött létre az az európai helyzet, amelynek szenvedő alanyai vagyunk. Ebből a helyzetből pedig csak a kereskedelempolitikai viszonyoknak uj alapokra való helyezése vezethet ki. Elkövetkezett az az idő, hogy a világ sorsát intéző férfiak vallják be, hogy a békeszerződések gazdasági rendje csődbe jutott, nem marad, más hátra mint a revizlQ* Majd utal a bukaresti agrár konferenciád* és sajnálaténak ad kifejezést, hogy a Tardieu-terv nem azt a propoziciót tette maga* évá, amelyet ott elfogadtak, A bukaresti konferencián azt követelték hogy preferenciát kaphassanak mindazoktól az államoktól, amelyek tes mészetes piacai exportjuknak, tehát az <Qlasz, svájci, német és franoia piacoktól is > Sajnos a Tardieu-terv ahelyett, hogy ezt a propozi cict magáévá tette volna, csupán öt államra kivánja szoritani a preferenciális rendszert* Nekünk az öt államon kivül éppen olyan szükségünk van az olasz, svájci, német vagy francia piacokra, mint bsehorszáft és Ausztria piacára-. Csak változtat ásókkal alkalmas tehát a Tardieu-terv arra, hogy a mi igénye iaknek cegfeleIjen* A változás az kell, hogy legyen, ho<ry j^t^enfia>..adható legyen ugy amint azt a bukaresti konferencia kivánta, az Összes felvevő piacok számárai! Birópában aszerint, ahol természetes piacai lehetnek az agrárállamoknak. Hibája a T ardieu-t érvnek, hogy egy kissé Duna»konf öder ációs ize vdm> mondja B ethlen gróf,hogyaz a preferencia, amelyet kinál egy kis sé drága- Ezért felkéri a Károlyi-kormányt, hogy mi, akiknek szükségünk van az olasz, svájci, a német és francia piacokra ias f,™-4;..
