Lapszemle, 1932. május

1932-05-30 [1385]

tfirlést máris megtörtént ne k tekint i. A német ele mást köreteinek, hogy leit, azt mutatja Hitler egyik alvezér esek, KUrt írersennek tgy vidéki franci a lapban a "-^etite Gironde"-baa megjelent nyilatkozata. Eszerint Hitler külpolitikája európai területi hódit ás okra törekszik, még pedig Kelet-felé. Éppen • a ért Hitler hajlandó Tolna El az, ászról is lemondani Német területi hódit ás ok szempontjából elsősorban Oroszország jöhet f tekintetbe^ ahol még mindig igen nagy területek nincsenek megfelelően betelepít re. Francia* és Németország között az a kérdés áll most már elő, hogy vájjon Franciaország a béke érdekében hajlandó-e megengedni, hogy Németország a maga területét Kelet -felé nöftlhesse* Hitler nem akar háborút Franci aor szaggal, de ha kell elmegy Parisba a Balti-tartó monyokért. Ma m«g Franciaország elnyomhatja Németországot, de a német tulnépeseé g egyszer majd olyan erővel fogja feszíteni a határokat,hogy ez végül is francia-német háborúra vezet^ ha Franciaország nem gondoskodik egyéb biztosító szelepekről a németek szamára* Különben francia szempontbői is sokkal e lőnyösebb volna megegyezni Hitlerrel ilyen formán, mint sem a ködös locarnoi szerződésre alapítani a francia biztonságot. „ Paul-Bonc our a "Petit Parisien"/29/-ben a lausaimei és genfi konferenciákkal foglalkozik* bevezetőül emlékeztet arra, hogy a köz«l« mufctban _a_ dunai .álJLajjpjfc ^qbléjKá44f_ól _azt mondotta, hogy ezeknek az államoknak elsősorban önmagukra kell! hogy számítsanak; saját maguknak kell megvalósítani talpraállásukat* Persze a nagyhatalmak pénzbeli és gazdasági segítségére is szükség van., de ez a segítség is annál hatásosabb les»; ha a dunai államok előzőleg csoportosulva nagyobb erővel léphetnek fel* Azok, akik ezt a csoportosulást ma a legjobban ellenzik azok Ifsa&ek majd m elsők azok között „ tóik sietni fognak a csoportosulás előnyeit kiakaázni* A leszerelési konferencián az időközben