Lapszemle, 1932. április

1932-04-21 [1384]

lanságot mondott, amikor jogi képviselője által a nyilvánossággal _ közöltette, hogy az emiitett állitás rosszakaratú híresztelés. Magyarországról . A nagynémet Deutsche Tagesztg. /20-110/ a Pesti Hírlapnak egyik cikkére"válaszolva'többek között a következőket irja, M Az a szívósság, amellyel a magyarok a trianoni kényszerparancs és Szent István koronája régi országainak széttagolása ellen folytatja a küzdelmet, a maga természetében példaadó, és gyakran történt uta­lás arra, hogy ml németek mennyit tanulhatunk ebből. Persze ez a toborzás időnként módszereiben túllépi a megengedett határokat ls és akkor aggályos formákat ölt, amelyeknek á'sikerre inkább hátrá­nyosaknak, mint hasznosaknak kell lenniök. Egy ilyen eset most is­mét német részről világos visszautasitást_köyetel meg. Értjük ez­alatt a Pesti Hírlap vezércikkét, auelyet legalább is sulyos_kisik­lásnak kell megjelölni. Ez a lap ugy véli, hogy Németország mai ke ­ieti határait Lengyelország saját erejéből tartósan nem képes tar­• tani. Ennélfogva Franciaországnak és Lengyelországnak azt ajánlja, hogy Lengyelországnak , mint a francia érdekek keleti őrző­jének pozícióját, mint az Oroszország és a német expanziós törek­vések ellen irányuló francia külpolitika főbástyájét, "egy Lengyel­ország és a felfegyverzett Magyarország közötti katonai szövetség­ben erősítse, hogy igy biztosítsa a lengyel nyugati határokat, ame­lyeknek garantálását a nyugati hatalmak elutasitják," Válaszul min­den világossággal meg kell mondani, hogy Magyarország az elvesztett területekre nem bir nagyobb történelmi es erkölcsi joggal, mint a rUmet nép volt' birodalmának keleti részeire. Ha pedig egyidejűleg még Kelet Poroszországra irányitják a lengyel mohóságot, akkor azok­nak a magyaroknak, akik az egész világon megértésért toboroznak hon­fiul fájdalmuk számára, legyen megmondva, hogy ezzel hasonló módon német lelkekben hasonló érzések keltetnek, mintha német-részről azt vetnék fel, hogy a csehek jogot formáliiatnának Pozsonyra a régi ma­gyar koronázási városra es ha a cseheknek a szent István Korona ezen elidegenitheteolen drágakövét német segitséggel garantálnák megfeleli elient eljesltmények ellenében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom