Lapszemle, 1932. április

1932-04-19 [1384]

A londoni Durja~-kpitf«MNMailÍ^,A%^$d' bázisairól nagy részletességgel számolnak be a magyar és angol nyelvft lapok egyaránt. A konitor /ö/ Iondoni tudósitója ismerteti a konferencián megvitatásra kerülő kérdések sorozatát és kiemeli, hogy a londoni pénzügyi körökben számolnak a dunai valuták devalvációjának lehetőségével. Ezek a körök ellene'vannak annak, hogy ujabb kölcsönökkel segítsék az eladósodott dunai államokat, és radikálisabb eszközöket ajánlanak megmentésükre. Ugyané lap prágai tudósítója Benesnek a dunai tervről mondott parlamenti beszédét ismerteti ... Egyik vezércikkében /Monitor 7/ "Dunai tények és fikciók" cimen Bruno Brehm német irónak a "Ezt nevezik hazafiságnak" cimü könyvéből kiindulva, amelyben a meggyilkolt Perenc-Perdituind trialisztikus terveit és a Habsburg-monarchia ethnologi&i széttagoltságának végzet?zerüségét fejtegeti, foglalkozik a dunai problémával. Arra & kérdésre, hogj vájjon az önrendelkezés boldogabbá tettr>e Bécs volt tributariusa.it, a Monitor véleménye az, hogy gazdasági helyzetük után Ítélve azt lehetne hinni, hogy nem boldogabbak- De azért mégis nagy vivmánynak tekinthető, hogy a dunai népek megkapták & szuverenitással járó öntudatosságot. Hogy ezt a szuverenitást gazdasági nacionalizmusban juttattak kifejezésre, ezzel csak a nagy szomszéd-nemzete!'- példáját követték, fízen gazdasági politikának a következményei most azonban már kezd. a körmükre égni és belátják az egymáshoz tartőzandóságukat, ha nem is politikai, de gazdasági téren. A Monitor szerint a dunai népeknek maguknak kell kitervezniök a célhoz vezető utat, és a nagyhatalmak csak azután lesznek abban a helyzetben, hogy megegyezzenek egymás között a nyújtandó segítség moduszára nézve. Ha ez megtörtént, akkor létre jöhetne egy közös érdekeken alapuló olyan konföderáció, mint aminő£ még ha struktúrájában