Lapszemle, 1932. április

1932-04-16 [1384]

A Giornale d'Ital la /14/ vezércikkében a lap igazgatója méltatja Grandi genfi felszólalásának jelentőségét, A Grandi által kifejtett olasz javaslatoknak a lap szerint bárom jellegzetessége van. 1/ Lényegükben és elgondolásukban gyakorlati értékűek.2/ Nem akarnak egy végérvényes formulát teremteni, hanem Inkább kiinduló pontot és alapot, amelyen a gondolat további fejlesztését kiépíte­ni lehet. Végül ö./ az olasz-részről elhangzott javaslatok a fegy­verkezések közötti kapcsolatok alapelvére támaszkodnak. A cikk további részében kijelenti, hogy az olasz javaslattal szemben csak ama országok részéről várható oppozíció, amelyek attól félnek, hogy a leszerelési konferencia tényleg valami komoly és kézzelfogható eredményhez fog vezetni. Nagyon helyesli továbbá Grandi felszóla­lásának ama részét, amelyben az érdekelt államok jóhiszeműségére appellált, amely jóhiszeműség nélkülözhetetlen a probléma megol­dásánál . Ezt a jóhiszeműséget, mint axiqmát állitotta oda minden nemzetkőzi vonatkozású megállapodásnál. Épen ugy érvényesülni kell ennek a fegyverkezéseknél, mint bármaiyen más politikai, vagy ke­reskedelmi vonatkozású megállapodásnál. A Resto del Carlino /14/ vezércikkében elsősorban a Grandi beszédeinél egyébként már meg­szokott világos és logikus okfejtésnek adózik elismeréssel. A Cor­riere della sera /14/ vezércikkét igy kezdi: Igazán különös, hogy Itália genfi delegátusának fáradtsággal kell meggyőznie más nem­zetbeli kollégáit arról, hogy a legegyszerűbb és legbiztosabb mód arra, hogy a leszerelést végrehajthassák nem más, mint maga a le­szerelés. Ez annyira magától értetődő és természetes okoskodás, hogy talán épen ezért nem tudott még beférkőzni egynéhány európai politikus fejébe. Ezek jobra-balra kutatnak megoldási lehetőségek után és hoznak elő megoldási formulákat, amelyeknek csak egy hlbaj.uk

Next

/
Oldalképek
Tartalom