Lapszemle, 1932. április

1932-04-16 [1384]

rendszeresen lép fel önálló követelésekkel, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy német külügyminiszternek ma az a kötelessége, hogy egy programmatikus beszédnél ne intézze el Olaszországot e*y mellékmondattal, hanem ugyanolyan kimerítőséggel foglalkozzék vele, mint Franciaországgal, vagy Angliával* Különben annak teszi ki magát, hogy hallgatását francia, vagy netán pártpolitikai rossz hangulattól való félelemnek magyarázzák.-A dunai kérdésnek a népszövetségi Tanács előtt való tárgyalásának májusra való elhalasztásával és egy igen gyenge általános határozattal a Tanács a Deutsche Tagesztg. /14-104/ szerint azt mutatja, hogy lehetőleg keveset igyekszik önmagát bekapcsolni és a kényes Duna-problémát inkább a közvetlenül érdekelt hatalmaknak engedi át. Túlságosan gyakran égette meg az ujjait az utóbbi hónapokban; ebben az irányban fedezve van a szükséglete, A Germania /14-104/ hágai távirata azt a 6 kérdőpontot ismerteti, amelyet a memeli egyezmény aláirő hatalmai, Anglia, Franciaország és Olaszország a Hágai Nemzetközi Döntőbíróság elé terjesztettek a memeli direktórium elnökének elmozdítása és az uj direktórium kinevezése ügyében. Belpolitika. A nemzeti szocialista rohamcsapatokat és védelmi tartalékokat feloszlató szükségrendelet kommentálásában a Germania /14-1C4/ többek között kifejti, hogy a birodalmi elnök és a birodalmi kormány lelkiismeretes megfontolás alapján történt elhatározásukkal, hogy feloszlatják Hitler magánhadseregét, állampolitikai szükségességet hajtanak végre, amelyet széles népkörök fenntartás nélkül helyeselnek, AZ állami tekintélyt biztosítani kell és már régóta a legnagyobb mértékben károsnak érezték az állami érdekek tekintetében, hogy az államhatalom mellett egy rendezetlen magánhatalom telepedett le és