Lapszemle, 1932. április

1932-04-16 [1384]

gyatkozása és a gazdasági krizis. líindaiki osztja azt az igazságot, hogy a történelmi Magyarországból irracionálisán méretezett tervek maradtak az országban Racionalizálni keli, ugy állami mint autonóm közigazgatási szervezeteinket Ehhez azonban idő kell, mert máról holnapra existenciák ezreinek feláldozásával t ört énhetnék, ds igy is uj tőkék kellenének ennek végrehajtásához. Rámutat a pénzügyminiszter hogy 7 milliárd veszett el az ország ingó tőkev&gyonából, hadikölcsön záloglevelek és betétek révén. Infláció folytán 1 700 millió pengő25 milliárd nemzeti vagyonnal szemben tehát a háború után elreszsvt 7 milliárd pengő az ingó tőkéből Megállapítja azt is

#

hogy uj köl<^e-önt nehezen várhatunk. Ami az ország eladósodását illeti kimutatja, hogy a föld terhe 1924-ben í ak 9 és féj milliárd korom rolf', a '' : cbáp t - M i«i cilli brd, Ssszesec tehát kereken 27 milliárd papírkorona, az ia gatlanok összes terhe pedig 42 millió 400*000 pengőt tesz ki, 1930*ban a földteher felszökött 1228 millió pengőre, ebből 694 millió hósa s zule j árat u t ehet. A házbirtok terhe 550 millió. Az 1930«ban bekebelezett kölcsön 1778 millió. Emellett a földbirtokosokat terheli 250 millió személyi hitel.3udape8t kölcsönterhe az összeomlás előtt 453 millió volt Külföldi tartozásaink kereken 4 milliárd pengőt tesznek ki «a» miből 2533 millüó hosszúlejáratú és 1478 millió pengő rövidlejáratú kölcsön. Ebből magáiak az államnak 1240 millió pengő hosszúlejáratú és 302 millió petí§ő rövidlejáratú kölosöne van' Kimutatja a pénzügy, miniszter, hogy nem könnyelműségből történt az eladósodás 3mith Je« remiás népszövetségi biztos megállapítása szerint a nemzeti jövede lem 4 és fél milliárdra tehető.. Ezzel szemben évi tsrhünk kereken 300 mi Utót tesz ki s hp hozzászámítjuk, hogy r---.a kölese nrk. legnagyobb része már le xa járt, vagy legközelebb xe fog j<irni