Lapszemle, 1932. április
1932-04-09 [1384]
Itáliának Jugoszláviával és Magyarországgal való kereskedelmi forgalmáról az Agenzia dl Roma kimutatását Ismertetik a 7-iki lapok.Amint már többször adatokkal ls Illusztrálták, a jugoszláv export számára Itália jelenti á legtekintélyesebb felvevő piacot. Igy 1931-ben az egész jugoszláv export-forgalomnak <;4.97 százaléka ment Itáliába* Ezzel szemben a többi dunamenti államok a jugoszláv külkereskedelemre nézve sokkal kisebb felvevőképességgel bírnak. Igy Csehszlovákia 1931-ben 15.49 százalékkal szerepel, Ausztira 15.15 százalékkal, Magyarország 5.35 százalékkal, Románia 1.89 százalékkal. Ami Németországot illeti, ez negyedik helyen áll a jugoszláv termékeket felvevő piacok, sorában, Franciaország meg épen csak a 7. helyen áll £ 38 százalékkal. Természetes, hogy viszont a Jugoszláviába irányuló kereskedelmi forgalomnál ls tekintélyes mennyiséggel szerepel Itália, nevezetesen 1931-ben az egész jugoszláv Import 10^9 százaléka Itáliából jött. Ugyanekkor Magyarország 5*<i5 százalékkal szerepel. Ezekből az adatokból ismét bebizonyult, hogy Itália egyik legjelentékenyebb piacot képviseli Jugoszlávia külkereskedelmében. Ami az olasz-magyar árucsere forgalmat illeti, tekintetbevéve azokat a nehézségeket, melyeket a Jugoszlávián át irányuló tranzitóforgalom jelent,' 193l>ben Itália 57 o inillik pengő értékű árut vett át Magyarországtól, ami megfelel 10,1 százaléknak az egész magyar külkereskedelemben. Ennél többet a dunamenti államok közül csak .Ausztria vesz Magyarországiul, mig ellenben Jugoszlávia 1931-ben óz 6 millióval szerepel- Kisebb jelentőséggel bir Itália Magyarország számára, mint beszerzési pxac, de csak csekélylyel kevesebb értékben, mint Jugoszlávia Itália ugyanis lS3I-ben 31.7 millió pengő értékű árut adott Magyarországnak