Lapszemle, 1932. április
1932-04-30 [1384]
tosabb exportpiaca Auaztria volt. Ez a piac azonban folytonosan évrőlévre romlik Magyarország, számára^ sajátságos módon azóta tolódott el a mi rovásunkra és hátrányunkra a helyzet, mióta különleges megállapodásaink vannak az osztrák köztársasággal, egyrészt a kiviteli kont íngensek tác irt étébe n t másreszt a leül keres ke de lei forgalom clearing. elszánó lására nézve:. Nagy kérdés, hogy az osztrák beviteli korlátozás fedi-e az osztrák köztársaság reális gazdasági érdeke ik f egy jellegzetesen indusztriális államot még sem lehet minden t érmé az etes előfeltétellel dacolva 48 óra alatt agrárországgá átváltoztatni, csert az ilyen gazdaságpolitikai fordilat nagyon sok bajt hozhat az osztrák iparra nézve, deigen tevés hasznot jelent a már amugyis erőszakosan felfokozott oszt*rák ce zógazdasági termelés az áruira* Plandln francia pénzügyminÍ3zt «r a "Matxn" tudósítója előtt nyilatkozottba Magyarországnak nyújtott francia kölcsönről is. A francia hírlapíró ama kérdésére, hogy miért nem irtak alá sz&b&lysz er ü kcicsthazer ződést Magyarországgal, Plandin kij elöntette,, hogy a Magyar* országnak adott francia kölcsön csak egy része annak a nemzetközi kölcsönnek, amelynek folyósitásában Hollandia és Svájc is résztvettek. I. lyen körülmények közt Franciaország nem köthetett külön szerződést* Egyébként azt hiszi, hogy ^riandnak politikailag igaza ^olt# amikor súlyt helyezett a magyar kölcsön megadására,Korláth Endre.magyar nemzet i párti szenátor a prágai szenátus ban memorandumot olvasott fel az Erdős kárpát ok nyomoráról . A memorandum rettenés képet fest a Ruténföld nyomoráról s rámutat, hogy a pénzlebélyegzés alkalmával őlö millió koronát vontak ki a csehek a Ruténföldről ós olyan Ínségbe hagyták ezt a tartományt, amilyenre példa ninos Európában. A memorandum a Néps zöreteéghea fordul és sürgőt i, hogy adják meg a trianoni bélssszerződés bevezető részét alkotó Millerand-levélben biztositott önrendelkezési jogot az Erdoskárfátoknak.
