Lapszemle, 1932. április

1932-04-05 [1384]

közeledés lehetőségét illeti, azt mondja, hogy a két ország közele í' se kényazerü parancsa az időnek. Ehhez a szóbanforgó államok legte] jesebb jóakarat ára van szükség, aminek feltétele az általános erkölcsi leszerelés , A román kormány a r^aga részéről, mondja Ghica, azonban, hogy a román ifjúságot olyan szellemben nevelj**} amely nem lát át hidalhat st lan ellentéteket maga és más népek között végül pedig, ami a rcvizió kérdését UEet i, mikor az intervjuvoló újságíró Mussolini emlékezetes szavait idézte előtte, Ghica külügyminiszter a következőket mondta "Senki sem állit ja, hogy a békeszerződéseknek abszcK lut értékük van s hogy örvényességük Örökkéval-" ' üiszen a történelem raaga az örök előröl kezdés és ugyan ki tudhatja, hogy 20-ÓO-50 év muíva hogyan alakul a jövő és milyen uj hatalmi tényezők ós politikai konstellációk váltoatatják meg Európa arcát ."E pillanatban azonban a békeszerző lések alapjára kell helyezkednünk, még akkor is,ha el ~ ismerem, hogy e szerződések következményeképpen egyes országok súlyos veszt ess egeket ezé; • •f% mánok viszont bizonyos előnyökhöz jutottak Nem szabad azonban figyelemén kivül hagyni azt a tényt, hogy minden háborúban vann&k győztesek és legyőzöttek. Ennek a ténynek követ kszmé* nyei vannak amelyek akár valamely abszolút humanizmus szemszögéből nézve is a dolgot, igen nagy süjyal esnek a történelem világmér legébe . Megértem a magyarok fáj dalmát . aaónban Magyarországnak i3 cl kell fogadnia az adott, tényeket, teljes negativizmussal nem lehet feiepi teni az uj Európát, épp oly kevéssé, mint ahogy dinamittal nem lehet házat építeni. Végkonkluzió'kóppen egy Vajda által is emlegetett politikai Treuga Deit proponált *« A "Budapesti Hirlap' április *>.. -i vezéreikkébetf*Maniu Vajda és Goga" cim alatt Káinoki BéeU5 Sándor dr , országgyűlési képviselő füz reflexiókat a román vezető politikusok részéről $záxttó Rudolf közvetitésévei megjelent nyilatkozatokhoz és arra a konklúzióra jut,