Lapszemle, 1932. április

1932-04-02 [1384]

is fogják tudni rendezni mindaddig,amíg a munkálatba a földrajzi, politikai és gazdasági helyzetüknél fogva legközvetlenebbül érdekelt nagyhatalmakat he nem kapcsolják. A Stampa /51/ idevonatkozó kommentárjában leplezetlen iróniával jegyzi meg, hogy most, amikor valóban sorsdöntő kérdések vannak napirenden, már 48 óra óta az a kérdés táncol a nemzetközi politikai érdeklődés előterében, vájjon a négyes konferenciát tartsák-e meg előbb,avagy tanácsosabb és indokoltabb ha ezt megelőzőleg Anglia és Franciaország egymás között bizalmasan beszélik meg a dolgot. Ebből az egy megállapításból is kiviláglik a helyzet iróniája és arra a megállapításra ösztönöz, hogy ez az Európa tényleg nagyon beteg, mert tragikus pillanataiban is apró presztízs és diplomáciai 1 etiket-kérdéseken rágódik. Igazán nincs okuk a francia lapoknak szemrehányást tenni a sokat hangoztatott fascista kevélységért, mert az amit most arról a részről csinálnak, tisztára nevetségességgel határos. Azokra az esetleges aggodalmakra, hogy ezután esetleg Itália és Németország talán egy angol-francia-részről kipaktált és befejezett tény előtt fogja találni magát, a lap megnyugtató választ ad utalva azokra a polémiákra, amelyek ugy angol- mint francia-részről megelőzik és kísérik a londoni találkozót és amelyek Igazán nem olyanok, hogy nagy biztatást adjanak az ottani sikert illetőleg, AZ egész azon fordul meg, hogy az angolok nem utasíthatták vissza a francia miniszterelnöknek önmeghl vasát. De föltéve és megengedve, hogy a francia és angol álláspontok között teljes szolidaritás alakulna ki, különösen a dunamentl problémát Illetőleg, az ügy ezzel még koránt sincs elintézve a másik két nagyhatalom nélkül. Ami Itáliát illeti, a lap nyomatékosan kidomborítja, hogy Itália kész jőlndulatilag elbírál-