Lapszemle, 1932. április

1932-04-27 [1384]

lanokká váltak a további probléma megoldására s mert nem akartak szabadulni a megfsontoso dott dogmáiktól, a német nép életakarata le. számolt velük. Feltet i a kérdést a lep, hogy vájjon milyen Ítélet rárhaté a magyar szooialdemokráciára, amely még a német és osztrák szociáldemokrácia történelmi érdemeire sem hivatkozhat ik, mert hiszen mikor 1919.márciusában megnyilt előtte a történelmi szerep nagyszerű alkalma, - Elun Béláék kezére játszották az országot A "Henzeti Újság*' polemizál a "Népszava" támadás árai és azt mondja, hogy a német centrum, nyilván nem fogja sem polit ikáját ,sem kabholikus álláspontját attól tenni függővé, hogy milyen tanáé sokat ad számára a magyarországi marxizmus, vagy akár a budapesti demokráoia. A Hitler-mozgalmat a "Nemzeti Újság*' nemzeti szempontbél elitéli és szembefordul vele, mert ez a politika jelenti a német"Drang naoh °sten"-t, jelenti az Anschluss-politikát és jelenti a német imperializmus nagy előr etörését. Ezért tartja a "Nemzeti Újság" magyar szempontból nagyon fontosnak, hogy milyen hatásai lesznek ennek az európai nelyzetre, de bizonyosnak mondja, hogy nálunk is csak a nemzeti erők érvényülése biztosithatja a magunk útját. Megállapítja a "Nemzeti Újság", hogy egy bizonyos, hogy a marxizmus elveszítette Németország a csatáját, nem tapsol Hitlernek, de a marxizmus veresége elégtétellel *ölti el. Hogy Németország hova megy nem tudja, de hogy nem megy a marxizmus utján tovább az bizonyos.A "Megyexság" vezére ikkében Milotay István többek közt azt mondja, hogy a ti2éves német szociáldemokrácia csődje példa kellene, hogy ^.egyen a mi szánunkra is. A szociáldemokráciát most saját szül/*, fészkében verik pozdorjává, Olaszországban már csak a rossz emlékezete él, Franciaországban kispolgári kompromisszumokra kényszerült, Anglia, ban még módosult formájában is hosszú időre kompromittálta magát, de ugyanakkor, amikor a marxizmus bukását és reménytelenségét Milot ay is