Lapszemle, 1932. április

1932-04-22 [1384]

pontot gyöngítő módosításokat javasolta. Másrészt kár volt a szovjetet meghívni a leszerelési konferenciára, ahol most még csak amolyan erőcsatározások folynak, nemsokára eljön azonban az a pillanat, amikor az igazi, a voltaképeni ellentétek nyilatkoznak majd meg, tudnlilik a békeszerződések fenntartását és a békeszerződések lerombolását célzó törekvések kerülnek nyíltan egymással szembe. A két tábor között áll egy harmadik, melyben Anglia és Amerika is he* iyetfoglálnak* Ez a két hatalom mindeddig a döntőbíró szerepét akarta játszani, magatartásuk azonban inkább árt a béke ügyének mint használ,. Wiliiam-Martin a Journal_de_Gféneve 21 vezércikkéu •/< beszerelés és biztonság problámáját tárgyalja .újból. é»íí

,

^B£l^„l2S5É£5il2i-.^Y5§i^!:2

ic a maguk népszövetségi had erő-tervezetével nem haladást, őe_vlsszaesést jelentenek, mert a Covenant 16, cikkelye a népszövetségi haderő tekintetében messzebb ment mint a francia tervezet. A 16-ik cikkely ugyanis arra kötelezi a tagállamokat, hogy adott esetben akár egész haderejüket bocsássák a Népszövetség rendelkezésére, mig a francia javaslat, csak bizonyos fegyvernemeket akar népszövetségivé tenni, azt is csak platonikusan, mert hiszen e fegyvernemek is az illevő államok rendelkezése alatt és területükön maradnának. A 16-ik cikkely a valóságban azért nem elég hatékony ma, mert mikor kidolgozták arra számítottak.,- hogy Amerika is tagja lesz a Népszövetségnek. Mikor azonban Amerika elutasította a békeszerződést,