Lapszemle, 1932. március

1932-03-17 [1383]

Kisebbség. A Politika /14/ vezércikkben foglalkozik a bulgár-albán kisebb ségi egyezménnyel

.Mechmed Konice bég,konstantinápolyi albán követ közölte a sajtó képviselőivel, hogy Musanoff bolgár miniszterelnök és Albánia delegációjának vezetője Genfben aláirtak azt a szerződést,amelyben kölcsönösen rendezték a bolgár és albán kisebbségek helyzetét.A szerződés aláírása valószinüleg azért történt Genfben, hogy azt a népszövetségéi azonnal bemutathassák^ és be jegyeztethessék. A cikk írója dr. Dragutln Jankovics ez alkalommal rámutat arra,hogy az egyezmény 28 olyan albán határmenti községre is vonatkozik,ahol 8000 pravoszláv vallású lakos él,6hrida, Bitolj és Debra környékén,akik azelőtt az ohridai pravoszláv püspökség egyházi törvényei alá tartoztak.Ez a lakosság ugy tradíciói,mint nyelvi és vallási tekintetben tiszta szerb,s azt most az egyezmény bulgár nemzeti kisebbségnek minősiti. Nyilvánvaló,hogy a bulgár-albán egyezmény nem egyéK mint kétszínű diplomáciai játék.Ez a kérdés közelről érinti Jugoszlávia épdekeit,mert az állítólagos bulgár ,de valóságban szerb kisebbség Délszerbia albán ha

1 ára mentén él.Ez az egyezmény az Athénben és Konstantinápolyban lefolyt balkán konferencia eredménye és lényegében az, hogy az összes balkán népek barátsági szeráődése helyett Bulgária és Albánia izoláltan külön barátsági és szolidaritási szerződést kötöttek.